JobbEgyenes

Hírblog

HírekItthon

Magyarország kimarad, de az EU vezetői megállapodtak Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásáról a 2026–27-es időszakra

hirextra2
Hirdetés

Az Euronews beszámolója szerint Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke azt javasolta, hogy az uniós tagállamok közös adósságvállalásba kezdjenek, vagyis a piacokról vegyenek fel hitelt annak érdekében, hogy rövid távon finanszírozni tudják Kijevet addig, amíg a „jóvátételi hitel” technikai részleteit kidolgozzák.

Costa az X-en mindössze annyit írt: megállapodás született, a vállalásokat teljesítették, ugyanakkor nem tért ki arra, pontosan milyen finanszírozási konstrukció áll a csomag mögött. A német kancellár eközben sikerként igyekezett beállítani az eredményt, és újságíróknak azt hangsúlyozta, hogy a befagyasztott orosz vagyon mindaddig zárolva marad, amíg Oroszország nem fizet jóvátételt Ukrajnának.

Friedrich Merz szerint Ukrajnának csak azt követően kellene megkezdenie a kölcsön visszafizetését, hogy Moszkva rendezte a jóvátételt, és ha ez nem történik meg, akkor – állítása szerint a nemzetközi joggal összhangban – a zárolt orosz vagyonból fedeznék a hitel törlesztését. Arra a kérdésre, mikor válik elérhetővé a több tízmilliárd eurós összeg, Merz úgy fogalmazott: legkésőbb január második felében számít a pénzek felszabadítására. Véleménye szerint a források a következő két évben életben tartják Ukrajnát, az elért megállapodást pedig jó hírnek nevezte Kijevnek és rossz hírnek Oroszországnak.

A Politico szerint Emmanuel Macron francia elnök úgy nyilatkozott, hogy a közös uniós hitelfelvétel hosszú egyeztetések után bizonyult a „legreálisabb és legpraktikusabb” megoldásnak.

Hirdetés

Orbán Viktor miniszterelnök ezzel szemben élesen bírálta az Európai Unió döntését a 90 milliárd eurós, kamatmentes kölcsön folyósításáról, és arra figyelmeztetett, hogy ez a lépés közelebb sodorja a blokkot a háborúhoz. Ugyanakkor megjegyezte: az orosz vagyon azonnali lefoglalására vonatkozó alternatív terv ennél is veszélyesebb lett volna. Orbán szerint a jóvátételi hitel azonnali háborús helyzetet teremtene, hiszen egy fegyveres konfliktusban álló felek közül az egyik fél vagyonát elvenni, majd azt az ellenfelének átadni egyértelműen háborús indoknak minősül.

Csehország, Magyarország és Szlovákia végül kimarad a közös adósságfinanszírozásból, így a három ország elkerülte az EU újabb, súlyos eladósodással járó hitelprogramját. Ennek ára az volt, hogy nem vétózták meg az Antonio Costa és Ursula von der Leyen által erőteljesen szorgalmazott, a háborúpárti körök által támogatott tervet.

Emmanuel Macron igyekezett jelentéktelennek beállítani a három ország kimaradását, azt állítva, hogy gazdasági súlyuk miatt ez pénzügyileg nem jelent érdemi változást a konstrukcióban. A csúcstalálkozót lezáró sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy a legfontosabb eredmény az uniós vezetők egysége volt, és szerinte sokkal nagyobb kárt okozott volna, ha akár egyetlen ország is blokkolja a döntést. Macron úgy fogalmazott: az EU teljesítette, amit Ukrajnával szemben vállalt, és az eredményt kifejezetten kedvezőnek nevezte Kijev számára.

Hirdetés

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az uniós vezetők végül nem döntöttek a befagyasztott orosz vagyon lefoglalásáról. Ugyanakkor „jó hírnek” nevezte, hogy a blokk így is biztosította Ukrajna működésének fenntartásához és katonai szükségleteinek finanszírozásához szükséges forrásokat 2026-ra és 2027-re. Szerinte a rossz hír az, hogy nem volt meg a kellő politikai támogatás ahhoz, hogy a zárolt orosz eszközöket közvetlenül a finanszírozás alapjává tegyék.

Összességében az EU háborúpárti körei által erőltetett, orosz vagyonra épített „jóvátételi hitel” terve elbukott. Ehelyett az uniós vezetők abban állapodtak meg, hogy a tőkepiacokról felvett közös hitelből a következő két évben 90 milliárd euró kamatmentes kölcsönt nyújtanak Ukrajnának. Magyarország, Szlovákia és Csehország – amelyek ellenzik Kijev háborús erőfeszítéseinek finanszírozását – kimaradnak a hitelfelvételből, cserébe azért, hogy nem akadályozzák a döntést.

Az orosz vagyon lefoglalását szorgalmazó, legbefolyásosabb uniós politikai szereplők az eredményt az európai egység diadalaként próbálták bemutatni. Ukrajna támogatói ugyanakkor továbbra is ragaszkodnak ahhoz az elképzeléshez, hogy Kijevnek addig ne kelljen törlesztenie a kölcsönt, amíg nem kap jóvátételt Oroszországtól – egy olyan felvetéshez, amelyet Moszkva korábban a valóságtól teljesen elrugaszkodottnak minősített. Ursula von der Leyen, Friedrich Merz és Antonio Costa egyaránt kitartott amellett, hogy az orosz vagyon továbbra is befagyasztva marad, a kisajátítás – vagyis az eltulajdonítás – kérdését pedig csak később veszik napirendre.

Hirdetés