Olaszország bevitte a kegyelemdöfést Ursuláéknak
Olaszország Belgium oldalára állt abban a vitában, amely arról szól, hogy az Európai Unió átadná-e Ukrajnának a mintegy 210 milliárd eurónyi, Európában befagyasztott orosz vagyont – derül ki a Politico által megszerzett belső dokumentumokból. A lap szerint, mindössze egy héttel az uniós csúcstalálkozó előtt ez a fordulat jelentősen rontja az Európai Bizottság esélyeit arra, hogy gyors politikai megállapodást érjen el az ügyben.
A bizottság mindenképpen szerette volna elérni, hogy a december 18–19-i csúcson döntés szülessen a belgiumi Euroclear által kezelt vagyonok sorsáról. Brüsszel álláspontja szerint Kijevnek sürgősen szüksége van ezekre a forrásokra, Belgium azonban attól tart, hogy amennyiben Oroszország jogi úton visszakövetelné a pénzt, végső soron neki kellene helytállnia a teljes összegért.
Olaszország csatlakozása új helyzetet teremtett az eddig is bonyolult és vitákkal terhelt folyamatban, hiszen az Európai Unió harmadik legnépesebb tagállamáról van szó. Ráadásul vele együtt immár négy ország – Belgium, Málta és Bulgária mellett – írta alá azt a dokumentumot, amelyben a bizottságot arra szólítják fel, hogy keressen alternatív finanszírozási megoldásokat Ukrajna támogatására.
Ez az úgynevezett „B-tervre” utal, amely közös uniós hitelfelvételt irányozna elő. Ez azonban tovább növelné az amúgy is magas államadóssággal küzdő országok, például Franciaország és Olaszország terheit, ráadásul az ilyen lépéshez valamennyi tagállam egyhangú jóváhagyására lenne szükség. Magyarország már jelezte, hogy ezt a megoldást mindenképpen megvétózná.
Bár a négy tagállam Magyarországgal és Szlovákiával együtt sem tudná formálisan megakadályozni a befagyasztott orosz vagyonok ilyen jellegű felhasználását, diplomáciai értelemben mégis képesek lehetnek aláásni az Európai Bizottság törekvéseit.
Noha Giorgia Meloni olasz miniszterelnök eddig támogatta az Oroszország elleni uniós szankciókat, kormányán belül messze nincs teljes egyetértés a háború megítélésében. Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes például úgy véli, Ukrajnának el kellett volna fogadnia Donald Trump amerikai elnök 28 pontos béketervét, amely az uniós vezetők felháborodását kiváltva többek között területi engedményeket és az ukrán haderő létszámának csökkentését is tartalmazta.
A dokumentumot aláíró négy tagállam emellett kifogásolja azt a mechanizmust is, amely elvenné az egyes tagországok – köztük Magyarország – vétójogát a befagyasztott orosz vagyonok feloldásával kapcsolatban. Álláspontjuk szerint ez a megoldás „rendkívül messzemenő jogi, pénzügyi, eljárásjogi és intézményi következményekkel járhat, amelyek messze túlmutatnak ezen az egyedi eseten”.
Demokrata nyomán