Orbán Viktor: a befagyasztott orosz devizatartalék lefoglalása és átadása Ukrajnának a háborúba való belépés közvetlen mozzanata
Ha Magyarországon nem lenne rezsivédelem, az alacsonyabb életszínvonal szinte azonnal bekopogtatna az emberek ajtaján – jelentette ki Orbán Viktor a Mandiner Hotel Lentulai című műsorában vasárnap.
A miniszterelnök hangsúlyozta: az emberek pontosan látják, hogy a kormány immár több mint egy évtizede küzd azért, hogy ez ne következzen be. Áremelkedések, infláció, háború és a Covid-járvány ellenére is sikerült fenntartani a rezsivédelmi rendszert, amely minden magyar érdeke, és nem pártpolitikai kérdés.
Orbán Viktor rámutatott: ahhoz, hogy Magyarország továbbra is kivételes helyzetben maradjon Európában, szükség van az Egyesült Államokra, Oroszországra és Törökországra is. Ennek köszönhető, hogy összehasonlítva más európai országokkal, nálunk fizetik az emberek a legalacsonyabb rezsit.
Megjegyezte: Romániában kétszeres, Lengyelországban háromszoros, Csehországban négyszeres rezsiköltségekkel szembesülnek a háztartások, míg Ausztriában és Németországban ennél is magasabb terheket viselnek. Bár ott magasabbak a bérek, ez a különbség nem indokol ekkora eltérést – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy az energiaellátás és annak ára egyre nagyobb kihívást jelent Európa-szerte.
Kiemelte: az állam feladata, hogy ott avatkozzon be, ahol a gazdaság az emberek ellen kezd dolgozni. Ez szerinte teljesen természetes. A beavatkozásnak pedig olyannak kell lennie, hogy hosszú távon is fenntartható legyen, és mindenki számára elfogadható megoldást jelentsen. Ez lehetséges – még ha a liberálisok és a baloldal ezt nem is hiszik, és nem is tartják helyesnek.
A Tisza Párt azon kijelentésére reagálva, miszerint a rezsivédelem mellett a magyarok nem tanulnak meg spórolni, Orbán Viktor úgy fogalmazott: ez a „libsi–bolsi felsőbbrendűségi tudat” tipikus megnyilvánulása. Egy olyan világlátás, amely szerint vannak az „okosak”, és van a nép, amelyet meg kell tanítani arra, mi az okosság. Ezt a gondolkodásmódot vérlázítónak nevezte.
A miniszterelnök szerint az idei év rendkívül zajos volt, sok esemény torlódott össze. Felidézte, hogy januárban hivatalba lépett Donald Trump régi-új amerikai elnök, és ezzel nemcsak szimbolikusan, hanem ténylegesen is lezárult egy korszak. Egy új világpolitikai korszak bontakozik ki, amelynek kontúrjai egyre tisztábban kirajzolódnak.
Ezért az idei év nem csupán egy választások előtti időszak szokásos feszültségét hozza magával, hanem ehhez társul a világ átalakulásából fakadó bizonytalanság és zaj is – mondta.
Advent kapcsán megjegyezte: ma már alig van elcsendesedés, mindenki „torka szakadtából üvölt”. Zajos a belpolitika, és talán még zajosabb a külpolitika is, ráadásul nemcsak hangos, hanem súlyos folyamatok zajlanak.
Orbán Viktor felidézte: Donald Trump első elnökjelöltsége idején is úgy látta, olyan globális változások jönnek, amelyek közepette „legény kell a gátra”. Olyan vezetőre van szükség, aki a hagyományos elit körein kívülről érkezik, nem fél felborítani az asztalt, és képes meghozni azokat a döntéseket, amelyekre a hagyományos demokratikus intézmények már nem elegendők. Már akkor alkalmasnak tartotta Trumpot erre a szerepre, és úgy véli, második elnöki ciklusának pozitív hatásai messze felülmúlják a negatívumokat.
A kormányfő hadüzenethez hasonlította a befagyasztott orosz devizatartalékok lefoglalását és Ukrajnának való átadását. Úgy fogalmazott: ez sokkal súlyosabb lépés annál, mint amilyennek elsőre tűnik. Bár gazdasági ügynek látszik, valójában a háborúba való közvetlen belépést jelenti.
Kiemelte: új helyzet bontakozik ki a világpolitikában, a NATO két pillére – az Egyesült Államok és Európa – élesen eltérő álláspontot képvisel. Amerika békét akar, Európa viszont a háború irányába halad, ami az amerikai–európai viszonyban is feszültségeket vetít előre.
Az ukrajnai háború kapcsán felidézte: kezdetben Magyarország nem volt annyira egyedül a kimaradást szorgalmazó álláspontjával, ám később az amerikai és európai nyomás Németországot is belenyomta a konfliktusba. Innen jutottunk el oda, hogy ma már világháborúval riogat a NATO főtitkára.
Washingtoni látogatásáról szólva elmondta: annak eredményeként Magyarország nemcsak kivételt kapott az Oroszországot sújtó szankciók alól, hanem gazdasági, energetikai, nukleáris, hadiipari és pénzügyi megállapodások is születtek. Ezek arra az esetre is biztosítékot jelentenek, ha az ország pénzügyi nehézségekkel szembesülne, például a „brüsszeli áskálódás” miatt.
Orbán Viktor szerint a nemrég nyilvánosságra hozott új amerikai nemzetbiztonsági stratégia is azt mutatja, hogy az amerikai–magyar kapcsolat különleges szintre lépett, miközben az Egyesült Államok világképe és megoldási javaslatai élesen szemben állnak a brüsszeli elképzelésekkel.
Úgy vélte, a magyarok külpolitikai érdeklődése történelmi tapasztalatokon alapul: ami a világban történik, előbb-utóbb mindig eléri Magyarországot is. A 20. században ennek többnyire kárvallottjai voltunk, egyetlen kivételként a szovjet birodalom összeomlását említette, amely lehetőséget adott egy élhetőbb világ felépítésére.
A digitális polgári körök elindításáról elmondta: azért tartotta szükségesnek, mert úgy érezte, a digitális tér nem a jobboldal világa lett. A baloldal hamarabb elfoglalta ezt a teret, miközben a közélet egyre inkább ide húzódik át, és a jövő vitái is itt zajlanak majd. A digitális teret azonban hozzá lehet igazítani a jobboldali értékrendhez is.
Hozzátette: miközben a nagy technológiai cégek szűkíteni próbálják a közéleti megszólalás tereit, az egymással való beszélgetést nem lehet betiltani, és ennek a politikai közéletre is komoly hatása lesz.
A digitális polgári köröket civil mozgalomnak nevezte, amely érint politikai kérdéseket, de nem szabad pártpolitikai keretek közé szorítani. A Tisza Párt „rászervezésével” kapcsolatban úgy fogalmazott: míg a jobboldaliak azért jönnek össze, hogy jól érezzék magukat egymással, addig a másik oldal célja a provokáció és az öröm elrontása.
A választások közeledtével szerinte mindig kakofónia alakul ki, de a kampányidőszak végére a lényeg marad meg: a kormányképesség, a felelősség, a megbízhatóság és a biztonság. A kormány mögött álló 15 év egyszerre jelent kockázatot és előnyt, de összességében bizonyítja a tapasztalatot és a komolyságot.
A bizonytalan szavazókról szólva úgy vélte: az emberek tudják, mit akarnak, csak még nem fordították le ezt politikai döntéssé. Amikor eljön az ideje, a biztonságra, a kiszámíthatóságra és a tapasztalatra fognak szavazni.
A Tisza Párt szimpatizánsait indulati vezéreltséggel jellemezte, hangsúlyozva: a baloldal rendszeresen érzelmi feszültségekre építi politikáját, ez azonban rövid életű, és nem tartható fenn a választás napjáig. A magyar választók szerinte szeretnek erősen fogalmazni, de végül mindig megfontolt döntést hoznak.
Végül a Szőlő utcai ügyről szólva kiemelte: minden modern társadalomban vannak olyan gyerekek, akik különböző okokból szülők nélkül maradnak. Miután a kommunisták felszámolták azokat az egyházi és civil hálózatokat, amelyek korábban segítettek rajtuk, az államnak kell ezt a feladatot ellátnia. Ezért kulcsfontosságú, hogy csak alkalmas emberek lehessenek nevelőszülők, az intézményeknek pedig megfelelően kell működniük – szögezte le.
Follow @jobboldalihirek