Örökre kivezetik az orosz gázt az Európai Unióból
Magabiztos többséggel fogadta el az Európai Parlament az orosz gáz fokozatos kivezetését célzó RePower EU-csomagot, amely 2026 elejétől megtiltja az orosz LNG-importot, míg a vezetéken érkező földgáz behozatalát 2027. szeptember 30-tól állítaná le. A kezdeményezés hívei ezt újabb lépésként értékelik az orosz energiahordozóktól való elszakadás és az úgynevezett európai energiafüggetlenség irányába. Magyarország és Szlovákia ugyanakkor határozottan ellenzi a döntést, és jelezte: amennyiben a tagállamok Tanácsa is rábólint, jogi úton támadják meg a rendeletet.
Az Európai Parlament december 17-én tartotta meg a végszavazást a RePower EU-ról. A javaslatot végül 652 képviselő voksolta meg, közülük 500-an támogatták, 120-an ellene szavaztak, 32-en tartózkodtak. Az eredmény lényegében borítékolható volt, mivel az EP és a Tanács tárgyalói már december elején kompromisszumra jutottak, így a plenáris döntés inkább formalitásnak számított. A vitában is világosan kirajzolódott a többség álláspontja: a javaslat ellen csupán néhány frakció emelte fel a hangját, köztük az Orbán Viktor által alapított Patrióták Európáért, a Szuverén Nemzetek Európája – amelyben a Mi Hazánk EP-képviselője is helyet kapott –, valamint a szlovák kormánypárt, a SMER független képviselői.
Az elfogadott szabályozás értelmében az orosz cseppfolyósított földgáz importját már 2026 elejétől betiltanák, míg a csővezetéken érkező gáz behozatala 2027. szeptember 30-tól válna jogellenessé. A rendelet hatálybalépése után hat héttel általánosságban megszűnne az orosz gázimport lehetősége, ugyanakkor a korábban megkötött szerződések esetében átmeneti időszakot biztosítanak. Ezeket a megállapodásokat csak szigorúan meghatározott működési okokból lehet módosítani, olyan módon, amely nem eredményezheti az importált mennyiség növelését. A szabályok megszegése esetén a tagállamok súlyos pénzbírságokat szabhatnak ki az érintett gazdasági szereplőkre.
A jogalkotók a kiskapuk bezárására is törekedtek: a piaci szereplőknek a jövőben részletesebb és szigorúbb dokumentációval kell igazolniuk a vámhatóságok felé, hogy a behozott vagy tárolt gáz mely országban termelődött. Emellett minden tagállamot köteleznek arra, hogy nemzeti diverzifikációs tervet dolgozzon ki, amelyben bemutatja, miként kívánja átalakítani gázellátását, milyen nehézségekkel számol, és hogyan készül az orosz import teljes leállítására. Az Európai Bizottság ellenőrizni fogja a szabályok betartását, a tagállamoknak pedig a hatálybalépést követő egy hónapon belül jelenteniük kell Brüsszelnek, rendelkeznek-e még orosz gázszállítási szerződésekkel.
A zárószavazás előtt Ursula von der Leyen ismét hangsúlyozta, hogy szerinte Európa „visszafordíthatatlan úton” halad az orosz energiahordozóktól való elszakadás felé, és végleg ki akarja vezetni az orosz fosszilis tüzelőanyagok használatát. Az Európai Bizottság elnöke az EP-ben arról beszélt, hogy az EU a megváltozott körülményekhez igazodva a lehetetlent is megvalósította a védelemtől az energiáig, és szerinte nincs fontosabb európai védelmi intézkedés Ukrajna támogatásánál. Úgy fogalmazott: az elkövetkező napok döntőek lesznek abból a szempontból, hogyan finanszírozza az EU Ukrajna háborús erőfeszítéseit, és ismételten kiállt az orosz pénzeszközök tartós lefoglalása mellett, amely szerinte erős politikai üzenetet küld Moszkvának.
Ahhoz azonban, hogy a rendelet hatályba lépjen, a tagállamok Tanácsának is jóvá kell hagynia azt. Mivel nem szankciós, hanem kereskedelempolitikai intézkedésről van szó, nem egyhangú döntésre, hanem minősített többségre lesz szükség. Erre reagálva a magyar és a szlovák kormány már előre jelezte: amennyiben a Tanács is megszavazza a javaslatot, bírósági úton támadják meg a rendeletet.