Romániában a legalacsonyabb az IQ Európában
Egy friss európai összehasonlítás ismét ráirányította a figyelmet arra, milyen meghatározó szerepe van az oktatásnak az egyes országok teljesítményében. Az átlagos intelligenciaszintet vizsgáló rangsorban Románia az utolsó helyre került, miközben az oktatási rendszer súlyos problémáira már korábban is több riasztó adat utalt.
Egy 2025-re vonatkozó nemzetközi összesítés szerint Romániában a legalacsonyabb az átlagos IQ Európában. A World Population Review rangsora alapján az ország 96,3 pontos átlaggal zárta a listát, miközben számos nyugat- és dél-európai állam 100 pont feletti értéket ért el.
Az élmezőnyben Spanyolország 102 ponttal szerepel, míg Franciaország, Olaszország és Szerbia egyaránt 101 pontos átlagot produkált. Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el 99,5 ponttal, Németország (99,6) és Észtország (99,4) között. A World Population Review értelmezése szerint az IQ-eredmények szoros kapcsolatban állnak az oktatás színvonalával és az elérhető erőforrásokkal.
A rangsor az International IQ Test 2024-es adatbázisára épül, amelyben világszerte több mint 1,35 millió ember vett részt ugyanazzal a standardizált teszttel. A készítők ugyanakkor elismerik, hogy az országos IQ-mérések komoly szakmai vitákat váltanak ki, mivel sok szakértő szerint ezek a tesztek elsősorban a fejlett nyugati oktatási rendszerekhez igazodnak.
Ennek ellenére a szerkesztők hangsúlyozzák: az IQ-pontszámok általában jól tükrözik az oktatás minőségét és az adott térség fejlettségét, és gyakran összhangban vannak más oktatási teljesítménymutatókkal, például a PISA-felmérések eredményeivel.
A román Gândul részletesen elemezte, miként jutott Románia az Európai Unió legalacsonyabb IQ-átlagáig. A lapnak nyilatkozó Aida Ivan pszichoterapeuta az oktatás állapotát és a közösségi média túlzott használatát nevezte meg fő okként.
A szakember szerint az oktatási rendszer rendkívül gyenge, elavult elvekre épül, lényegében ugyanazt a memorizálásra építő modellt követi, mint száz évvel ezelőtt, miközben háttérbe szorul a kritikus gondolkodás és a kreativitás fejlesztése. Úgy fogalmazott: azok a román diákok, akik nemzetközi tanulmányi versenyeken sikereket érnek el, nem a rendszer hatékonyságának köszönhetik eredményeiket. Ezek kivételes tehetségek, akik azért nyernek olimpiákat, mert rengeteg időt és pénzt fektetnek beléjük, hosszú éveken át tartó különórák és magántanulás révén.
A problémák súlyosságát jól mutatja, hogy Románia felnőtt lakosságának több mint egyharmada funkcionálisan analfabétának számít. A bukaresti oktatási minisztérium által 2023-ban megrendelt felmérés során a résztvevők szövegértési és matematikai készségeit vizsgálták hétköznapi élethelyzetekhez kapcsolódó feladatokon keresztül.
A kutatás megállapította, hogy a válaszadók 20,1 százaléka nem érte el az alapvető szövegértési szintet, további 17 százalék pedig csak részben értette meg az olvasott szöveget. A matematikai alapkészségek terén még rosszabb kép rajzolódott ki: 27,5 százaléknál teljes, 10,9 százaléknál pedig részleges hiányosságokat mértek.
A vizsgálat szerint a falusi lakosság helyzete különösen aggasztó. A szövegértési eredményeik közel kilenc százalékponttal maradtak el a városiakétól, míg matematikából mintegy hat százalékpontos volt a lemaradás – írja a Mandiner.
Follow @jobboldalihirek