Szétzúzták Ukrajna egységes energiarendszerét – percek alatt omlott össze az infrastruktúra
Miközben a frontokon hónapok óta alig változik a helyzet, Ukrajna energetikai rendszere gyakorlatilag percek alatt rogyott össze: az orosz rakéta- és dróncsapások nemcsak az erőműveket rombolták le, hanem az egész ország energiahálózatának gerincét vágták ketté, – írja a Demokrata.
Volodimir Omelcsenko, a Razumkov Központ energetikai programigazgatója szerint Moszkva most elsősorban nem katonai raktárakat vagy bázisokat céloz, hanem magát az ukrán energiarendszert. A stratégia lényege, hogy a Dnyeper mentén két részre vágják az ország energiaellátását, megszüntetve a nyugati és keleti területek közötti átviteli kapcsolatokat – írja a Kárpáthír. Így hiába érkezne európai áram Ukrajnába, az infrastruktúra széthullása miatt fizikailag lehetetlen eljuttatni azt az ország keleti részébe.
Az orosz hadsereg módszeresen rombolta a termelőkapacitásokat, az alállomásokat és különösen a nagyfeszültségű távvezetékeket. Az eredmény: az unióból érkező áramexport mindössze az ország nyugati felében hasznosul, a bal part gyakorlatilag levált az országos hálózatról. A szakértők szerint ezzel két külön „energetikai sziget” jött létre: a nyugati régiók próbálják saját erőből fenntartani az ellátást, míg a keleti térségek egyre súlyosabb áramszegénységgel néznek szembe.
Omelcsenko szerint a jelenlegi katasztrofális állapothoz az ukrán vezetés mulasztása is hozzájárult. Három éven át elmaradt a decentralizált energiatermelés kiépítése, pedig néhány száz megawattnyi rugalmas, gyorsan telepíthető kiserőmű jelentősen növelte volna a rendszer ellenálló képességét. A gázdugattyús és bioenergetikai egységek, valamint helyi erőművek hiánya most súlyosan érezteti hatását.
Az elmúlt hónapokban Oroszország átfogó hadjáratot indított Ukrajna energiarendszere ellen. Szvitlana Hrincsuk energiaügyi miniszter egy novemberi éjszakáról azt mondta: több száz drón és rakéta zúdult középső, déli és keleti régiókra, tömeges áramszüneteket okozva Kijevben, Harkivban, Odesszában és más területeken. A Zaporizzsjai régióra mért több mint 800 csapás három ember halálát okozta, Herszon megyében pedig további két áldozatról és tíz sebesültről számoltak be. A kijevi támadásoknál lezuhanó drónroncsok tüzeket és lakóház-károkat is okoztak.
A célpontok listája folyamatosan bővül: egyre több áramátviteli alállomás, gázkitermelő létesítmény és vasúti csomópont kerül a csapások középpontjába. Moszkva három fő célt követ: a front mögötti hadiipari infrastruktúra megbénítását, az ukrán lakosság figyelmeztetését, valamint Ukrajna logisztikai vonalainak – köztük a villamosított vasútvonalaknak – a blokkolását. A 2024-es nyári fordulat óta Oroszország következetes, nagytömegű precíziós csapásokkal teszi működésképtelenné az ukrán energiahálózatot; a 2025. október 10-i támadások során több száz drón és rakéta súlyos károkat okozott a villamos- és gázinfrastruktúrában. A DTEK magáncég már teljes hálózati összeomlás lehetőségére figyelmeztet.
Az Ukrenerho szerint a legtöbb régióban ugyan sikerült ideiglenesen helyreállítani az áramellátást, de a tervezett, „ventilátoros” áramszünetek még napokig kötelezőek maradnak. A vállalat közleménye szerint „soha nem látott mennyiségű” rakéta és drón csapódott be egyszerre ugyanazokba a hőerőművekbe, a Hmelnyickij és Rivne atomerőművekhez tartozó alállomások is találatot kaptak.
A légierő és a katasztrófavédelem beszámolója alapján egyetlen éjszaka alatt 450 drónt és 45 rakétát indítottak az orosz erők. Az ukrán légvédelem állítása szerint ezekből 34 drónt semmisítettek meg. Az október 3-i és 5-i csapások Ukrajna gáztermelő létesítményeinek nagyjából 60 százalékát tették tönkre; Dnyiproban egy társasház is találatot kapott, ahol egy ember meghalt. Csernyihiv és Mikolajiv megyékben is áramszüneteket okoztak a támadások, de a háztartási napelemek ideiglenesen enyhítették a válságot.
Zelenszkij eközben újabb szankciókat követel a Nyugattól, arra hivatkozva, hogy „Oroszország 2025-ben már az ukrán energiatermelés felét lerombolta”. Az EU-ból érkező áram mennyisége azonban továbbra is kevés, így naponta tervezett áramszünetekkel számolhat a lakosság.
A válság nyomán több ukrán városban energiatakarékossági programokat vezettek be, a lakosságot fogyasztáscsökkentésre kérik, és próbálják rábírni a napelemek használatára. Az ország azonban továbbra is két külön energiapiacra szakadva kénytelen szembenézni a téllel, amíg a szétszaggatott nagyfeszültségű hálózat újjáépítésére nincs reális esély.