Teljes háborús készültségben áll Európa: hamarosan megkezdődnek a mozgósítások és a sorozások
Európa több állama felgyorsította védelmi lépéseit az orosz fenyegetésre hivatkozva. Németország katonákat vezényel Lengyelország keleti határának megerősítésére a Kelet-Pajzs program keretében, miközben Varsó több milliárd eurós beruházásokat indított a határvédelem fejlesztésére. Észtország 2027-től 12 hónapra növeli a sorkatonai szolgálat időtartamát, Németország pedig új katonai szolgálati modellt vezet be, amely szükség esetén kötelező sorozást is lehetővé tesz. Közben brit katonai vezetők arra figyelmeztetnek, hogy Európának közvetlen háborús konfliktusra kell felkészülnie, az Egyesült Királyság pedig az ellenséges hírszerzési aktivitás erősödése miatt létrehozta az egységes Brit Katonai Hírszerző Szolgálatot a fegyveres erők védelmének megerősítésére.
Németország katonákat küld Lengyelország keleti, Belarusszal és Oroszországgal közös határszakaszának megerősítésére – írja a Politico.
A Deutsche Welle a berlini védelmi minisztériumra hivatkozva arról számolt be, hogy 2026 áprilisától több tucat német katona kapcsolódik be a lengyelországi Kelet-Pajzs misszióba, amely kezdetben 2027 végéig tart. A minisztérium szóvivője szerint a német egységek elsősorban műszaki feladatokat látnak majd el: állások kialakításán dolgoznak, árkokat ásnak, szögesdrótot telepítenek, valamint páncéltörő akadályokat építenek. A Kelet-Pajzs egy 2,3 milliárd eurós, mintegy 943 milliárd forintos program, amelyet Varsó a keleti határ menti biztonság megerősítésére jelentett be.
A lengyel parlament alsóháza, a szejm 2025 tavaszán fogadott el határozatot az ország biztonságáról. A dokumentum támogatásáról biztosítja az Európai Unió európai védelem erősítését célzó kezdeményezéseit, és kiemelt feladatként jelöli meg a Keleti Pajzs projekt megvalósítását, amely Lengyelország keleti határának védelmét szolgálja. A 10 milliárd zlotyba, azaz körülbelül 937 milliárd forintba kerülő program keretében 2028-ig a lengyel–belarusz és a lengyel–orosz határ 800 kilométeres szakaszán korszerű megfigyelő- és drónrendszereket telepítenek, terepakadályokat alakítanak ki, valamint a lakosság és a katonák számára óvóhelyeket építenek.
Észtország 2027-től 12 hónapra hosszabbítja meg a kötelező katonai szolgálatot, az intézkedés minden újonnan besorozott katonára vonatkozik. A döntést a romló regionális biztonsági helyzettel és az orosz–ukrán háború tapasztalataival indokolják. Az észt vezetés szerint a hosszabb szolgálati idő lehetőséget ad a mélyebb kiképzésre és a modern fegyverrendszerek hatékonyabb alkalmazására. A tervek alapján a sorkatonák hat hónapot intenzív kiképzéssel töltenek, amelyet további hat hónapnyi harcközpontú gyakorlat követ. A nagymértékben tartalékosokra építő Észtország évente mintegy 4000 főt soroz be az alig 1,37 milliós lakosságú országban.
A német parlament eközben jóváhagyta az új katonai szolgálati modellt, amely 2027-től minden 18 éves férfi számára kötelezővé teszi az orvosi alkalmassági vizsgálaton való megjelenést. Maga a szolgálat továbbra is önkéntes marad, ám amennyiben nem biztosítható a szükséges létszám, úgynevezett „szükségalapú” sorkatonai szolgálatot vezethetnek be, akár sorsolás útján kiválasztva az érintetteket. A Bundestag 323:272 arányban fogadta el a javaslatot, amely Friedrich Merz kancellár azon célkitűzéséhez kapcsolódik, hogy Németország rendelkezzen Európa legerősebb hadseregével. Az orosz fenyegetésre hivatkozva Berlinben felmerült a heti 48 órás munkaidő bevezetése is, elsősorban a védelmi iparban és más stratégiai ágazatokban dolgozók számára.
Brit katonai vezetők eközben arra figyelmeztetnek, hogy Európának közvetlen háborús fenyegetéssel kell számolnia. Al Carns védelmi miniszter úgy fogalmazott, hogy „a háború árnyéka Európa ajtaján kopogtat”, és a NATO-nak elkerülhetetlen, súlyos emberáldozatokkal járó konfliktusokra kell felkészülnie, Oroszország ukrajnai invázióját említve példaként. Eközben több mint 50 százalékkal nőtt a brit katonai célpontok ellen irányuló ellenséges hírszerzési tevékenység, elsősorban Irán, Kína és Oroszország részéről.
Mindezekre reagálva az Egyesült Királyság létrehozta az egységes Brit Katonai Hírszerző Szolgálatot (MIS), amely a RAF Wyton bázison működik majd. Az új szervezet a haditengerészet, a szárazföldi haderő és a légierő hírszerzési egységeit vonja össze, az információáramlás felgyorsítása és a fegyveres erők védelmének erősítése érdekében.