Elfogadták a Mercosur kereskedelmi megállapodást
Brüsszel lezárta a csaknem negyedszázada húzódó tárgyalásokat: az uniós tagállamok minősített többsége jóváhagyta a Mercosur-országokkal kötendő kereskedelmi megállapodást. A döntés annak ellenére született meg, hogy több tagállam – köztük Magyarország – határozottan ellenezte az egyezséget, amely újabb és súlyos terheket róhat az európai gazdatársadalomra.
Uniós diplomáciai források a Politicónak megerősítették: az EU-tagállamok nagykövetei minősített többséggel rábólintottak az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-blokk közötti megállapodás aláírására. A 25 éve zajló egyeztetések végére Franciaország, Lengyelország, Ausztria, Írország és Magyarország ellenkezése ellenére került pont, míg Belgium tartózkodott a szavazásnál.
A döntéssel együtt az uniós nagykövetek elfogadtak bizonyos kiegészítő mezőgazdasági „biztosítékokat” is, amelyek akkor lépnének életbe, ha Brazíliából, Argentínából, Paraguayból vagy Uruguayból túlzott mértékben nőne az agrárimport. Az uniós vezetőknek péntek délután öt óráig van lehetőségük kifogást emelni a határozat ellen.
A megállapodás aláírására Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a jövő héten Paraguayba utazik.
Az egyezség értelmében az uniós piac jelentősen megnyílna a Mercosur-országok mezőgazdasági termékei előtt. Ez a gyakorlatban olcsóbb, lazább környezetvédelmi és állatjóléti előírások mellett előállított húsok, gabonák és egyéb agrártermékek tömeges beáramlását jelentené Európába. Az európai termelők attól tartanak, hogy ezekkel a termékekkel képtelenek lesznek versenyezni, ami gazdaságok ezreinek bezárásához és a vidéki térségek további elsorvadásához vezethet.
A gazdák félelmeit tovább erősíti, hogy Brüsszel nem valódi, hosszú távú védelmi mechanizmusokat kínál, hanem pénzügyi ígéretekkel próbálja csillapítani az ellenállást. Az Európai Bizottság jelentős támogatásokat helyezett kilátásba az agrárium számára, ám ezek nem új források. A tervek szerint a közös agrárpolitika keretében olyan pénzeket csoportosítanának át, amelyeket eredetileg infrastruktúrára, egészségügyre, oktatásra és szociális beruházásokra szántak.
Elemzők szerint mindez nem jelent valódi ellentételezést a várható piaci veszteségekért, sokkal inkább rövid távú politikai alku, amely hosszabb távon gyengíti az Európai Unió pénzügyi mozgásterét és válságkezelési képességét, – írja az MNO.
Follow @jobboldalihirek