Nocsak! Kiderült, mit épít az Egyesült Államok Grönlandon
Donald Trump első elnöki ciklusának egyik korábbi tisztviselője egy több milliárd dolláros adatközpont-beruházást készít elő Grönland egy elzárt térségében. Bár sem az adatközpontra, sem az azt kiszolgáló energiatermelő létesítményekre nem adták még meg a végleges helyi engedélyeket, a projekt megvalósulása gyakorlatilag biztosnak tűnik, mivel nem feltétele Grönland Trump által korábban felvetett amerikai „bekebelezése”. A beruházás célja, hogy 2028 végére elérje az elképesztő, 1,5 gigawattos kapacitást.
A befektetők tervei szerint a grönlandi adatközpont 2027 közepére már 300 megawattos teljesítménnyel üzemelne, majd ezt követően további bővítésekkel 2028 végére elérné az 1,5 gigawattot, ami többszöröse a jelenleg működő bármely adatközpont kapacitásának világszerte. A projekt tervezése körülbelül egy évvel ezelőtt indult el, a beruházás költsége pedig több milliárd dollárra rúghat, ugyanakkor rendkívüli megtérülést ígér. A mesterséges intelligencia robbanásszerű terjedése miatt ugyanis globálisan óriási az igény a nagy kapacitású adatközpontokra. Világszerte több, 1 gigawattnál nagyobb létesítmény építését tervezik a következő években, miközben az adatközpontokra vonatkozó megállapodások értéke 2025-ben rekordot döntött, elérve a 61 milliárd dollárt. A technológiai óriások – köztük a Meta, az OpenAI, az Oracle, az AWS, a Microsoft és a Google – hatalmas összegeket fordítanak új létesítmények fejlesztésére.
Az elmúlt hetekben Grönland kereskedelmi és gazdasági lehetőségei is egyre nagyobb figyelmet kaptak. A tervek szerint a gigantikus adatközpont mellé egy repülőtér is épülne, mindkettő a sziget délnyugati partvidékén, Kangerlussuaq település közelében. Erről Drew Horn beszélt, aki korábban Mike Pence alelnök vezető tanácsadója volt, jelenleg pedig a GreenMet vezérigazgatója. A GreenMet stratégiai támogatást nyújt a beruházáshoz, és több, korábbi Trump-adminisztrációban dolgozó vezetőnek is érdekeltsége van a vállalatban. A cég saját bemutatása szerint kormányzati és magánforrásokat, valamint stratégiai partnerségeket mozgósít a projektek előmozdítására. A CNBC értesülései szerint a beruházásban részt vevő további vállalatok kilétét egyelőre nem hozták nyilvánosságra.
Az MI-infrastruktúra gyors bővítésének egyik legnagyobb akadálya az óriási energiaigény, ezért egy ekkora grönlandi beruházás esetében kulcskérdés az energiaellátás biztosítása. A projekt első szakaszában, amely 300 megawattnyi energiatermelési kapacitást céloz meg, a tervek szerint cseppfolyósított földgázt szállító speciális uszályokat vetnének be, később pedig egy vízerőmű megépítése is napirenden van. A grönlandi kormány jóváhagyása azonban mind az uszályok, mind az erőmű és az adatközpont esetében még várat magára.
Bár Grönland gazdaságát jelenleg elsősorban a halászat és az idegenforgalom mozgatja, a sziget hatalmas természeti kincsei, édesvízkészletei és ritka ásványai miatt egyre nagyobb érdeklődést vált ki a világ vezető hatalmai körében. Trump davosi beszédéből ugyan az derült ki, hogy a korábban felvetett katonai megoldás lehetősége lekerült a napirendről, az amerikai elnök ugyanakkor egyértelművé tette: az Egyesült Államok továbbra sem mondott le Grönland iránti érdeklődéséről.
Origo nyomán