Ha ez így folytatódik, a NATO könnyen megtámadhatja a NATO-t
Ez már valóban az abszurditás határát súrolja: Brüsszel immár nyíltan az Egyesült Államokkal szembeni konfliktusra készül.
Az Európai Unió háttérben olyan forgatókönyveket dolgoz ki, amelyek az USA „feltartóztatását” célozzák Grönland feletti amerikai befolyásszerzési törekvések miatt. A feszültség Dániában is érezhető: a hadsereg állítólag „lőjenek először, kérdezzenek később” elvet követhetne abban az esetben, ha Washington katonai erővel próbálná megszerezni a szigetet. A kialakult helyzet már a NATO és a nemzetközi biztonsági rendszer jövőjét is veszélyeztetheti – írja az Origo.
Az LBC beszámolója szerint a dán védelmi minisztérium egyértelmű jelzést küldött: egy 1952-es királyi rendelet alapján a dán katonák kötelesek azonnal fegyveresen fellépni és visszavágni bármilyen támadás esetén, külön felsőbb utasítás nélkül. A tárca hangsúlyozta, hogy a több mint hetvenéves jogszabály a mai napig hatályos.
Donald Trump január elején ismét kijelentette, hogy Grönlandnak az Egyesült Államok fennhatósága alá kellene kerülnie, mivel Dánia nem képes garantálni a sziget biztonságát. J.D. Vance amerikai alelnök szerint Grönland kulcsfontosságú eleme az USA rakétavédelmi rendszerének, míg a Fehér Ház érvelése szerint a sziget nélkülözhetetlen az orosz és kínai befolyás visszaszorításához az Északi-sarkvidéken.
A Trump-adminisztráció több lehetséges utat is mérlegel Grönland megszerzésére, beleértve a katonai erő alkalmazását is. A Fox News értesülései szerint Marco Rubio külügyminiszter a jövő héten tárgyalásokat folytat majd a dán féllel a sziget esetleges megvásárlásáról.
Ezzel párhuzamosan a Politico arról ír, hogy az Európai Unió konkrét terveket dolgoz ki az Egyesült Államok „visszatartására”. Ezek között katonai, gazdasági és politikai lépések egyaránt szerepelnek. Johann Wadephul német külügyminiszter és több európai kollégája a NATO katonai jelenlétének erősítését is vizsgálja Grönland közvetlen térségében.
Az uniós eszköztár része lehet gazdasági ellenszankciók bevezetése is Washington ellen, például vámok vagy befektetési korlátozások formájában, az úgynevezett Anti-Coercive Instrument (ACI) alkalmazásával. Emellett felmerült az is, hogy az EU növelné a Grönlandra telepített katonai erők létszámát, amennyiben Dánia ezt kéri, azzal a céllal, hogy „megemelje egy esetleges amerikai katonai lépés árát”.
Egy névtelenséget kérő dán politikus szerint általános a döbbenet: „senki nem tudja, mit tegyen, mert az amerikaiak azt csinálnak, amit akarnak”. Norvégia miniszterelnöke, Jonas Gahr Støre szintén a dán–norvég együttműködés fontosságát hangsúlyozta, kijelentve: most jött el az ideje az összefogásnak, mert a helyzet rendkívül komoly.