Kanada gőzerővel készül egy amerikai invázióra
Donald Trump grönlandi tervei után akár Kanada is az amerikai elnök következő célpontjává válhat, ezért az észak-amerikai ország hadserege már forgatókönyveket dolgoz ki arra az esetre, ha az Egyesült Államok katonai támadást indítana ellene. A kanadai katonai vezetés arra jutott, hogy a mintegy 71 ezer fős reguláris haderőnek nem lenne esélye Washington túlerejével szemben, ezért egy esetleges konfliktusban gerillahadviselésre, rajtaütésekre és drónok alkalmazására készülnének. Mindez azzal egy időben zajlik, hogy Davosban a Világgazdasági Fórumon az amerikai elnök grönlandi elképzelései uralják a napirendet, ami Volodimir Zelenszkij szerint az ukrajnai háborút szoríthatja háttérbe.
A davosi tanácskozással párhuzamosan Kanadában egyre komolyabban veszik annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok akár katonai lépésre is elszánhatja magát. Bár Ottawa eddig elkerülte a kötelező sorkatonaság visszavezetését, a The Globe and Mail beszámolója szerint a hadvezetés már drónalapú védekezési terveken dolgozik arra az esetre, ha Washington támadást indítana.
A tervek szerint Afganisztánban alkalmazott módszerekhez hasonló taktikát vetnének be: gyors rajtaütésekkel és dróncsapásokkal próbálnák lassítani és drágává tenni az esetleges amerikai előrenyomulást, minél nagyobb veszteségeket okozva a támadóknak, ahogyan azt Ukrajna is tette az orosz erőkkel szemben.
A kanadai vezetés ugyanakkor továbbra is valószínűtlennek tartja, hogy az Egyesült Államok valóban megtámadná északi szomszédját. Mark Carney miniszterelnök kedden arról beszélt, hogy a nemzetközi rend megbomlására utal Donald Trump elszántsága Grönland megszerzésére. Felidézte azt is, hogy az amerikai elnök korábban nyíltan utalt arra: szívesen látná Kanadát az Egyesült Államok részeként, sőt tréfásan az 51. tagállamként emlegette.
Kanadai katonai vezetők szerint egy amerikai invázió akár két napon belül is döntő fölénybe hozhatná Washingtont, ezért a reguláris hadviselés helyett inkább elhúzódó gerillaharcra készülnének, hasonlóan ahhoz, amit Afganisztánban láttak két évtizeddel ezelőtt. Ezt azzal indokolják, hogy Kanada hadereje mintegy 71 500 aktív katonából és 30 ezer tartalékosból áll, míg az Egyesült Államok fegyveres erőinek létszáma eléri a 2,8 millió főt. Ezen belül az amerikai tengerészgyalogság önmagában 186 ezer aktív katonát számlál, és a kanadai elemzések szerint egy esetleges támadás élén elsősorban ők állnának.
A létszámhiány enyhítésére Jennie Carignan vezérkari főnök bejelentette, hogy egy 400 ezer fős tartalékos állomány létrehozását tervezik. Katonai szakértők úgy vélik, Kanadának legfeljebb néhány hónapja lenne felkészülni egy esetleges amerikai támadásra, amelynek első jelei a jelentős csapatösszevonások lennének.
Nyilvánosságra került tervek szerint Ottawa külső segítséget kérne az Egyesült Királyságtól és Franciaországtól. Emmanuel Macron a davosi fórumon élesen bírálta Donald Trump grönlandi elképzeléseit és külpolitikáját, és úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok Európa meggyengítésére és alárendelésére törekszik. Ennek ellenére Trump sejtelmesen reagált arra a kérdésre, meddig hajlandó elmenni Grönland megszerzéséért.
Mike Day nyugalmazott altábornagy, a kanadai haderő egykori stratégája szerint gyakorlatilag kizárt, hogy az Egyesült Államok valóban megtámadná Kanadát. Úgy vélte, még egy esetleges invázió esetén sem lenne elegendő amerikai erő ahhoz, hogy az összes nagyvárost tartósan megszállják. Szerinte Washington legfeljebb abban bízhatna, hogy Ottawa elfoglalása után Kanada megadja magát, de úgy látja, az ország akkor sem adná fel az ellenállást.
A két ország közötti feszültség 2025 augusztusában éleződött ki, amikor Donald Trump 35 százalékos vámot vetett ki Kanadára, amelyet később mérsékelt. Az NBC News szerint az amerikai elnök ennek ellenére továbbra sem tett le arról az elképzeléséről, hogy Kanada az Egyesült Államok részévé váljon.
A davosi Világgazdasági Fórumon eközben az európai vezetők figyelme elsősorban Grönlandra és az Északi-sarkvidékre irányul, miközben Ukrajnában immár csaknem négy éve tart a háború. A grönlandi vita azonban elhalványítja a kelet-európai konfliktust, ami miatt Volodimir Zelenszkij azt is mérlegelte, érdemes-e egyáltalán részt vennie a svájci találkozón – írta a Politico.
Az európai kormányfők eredetileg azt tervezték, hogy a fórumon Donald Trump támogatását próbálják megszerezni Ukrajna biztonsági garanciáihoz, amelyeket Kijev elengedhetetlennek tart az orosz újabb támadások elrettentéséhez. A diplomáciai hangsúlyok azonban eltolódtak, és az ukrán vezetés attól tart, hogy Grönland fontosabb témává vált Európa számára, mint Ukrajna.
Espen Barth Eide norvég külügyminiszter szerint a sziget körüli vita elvonja a figyelmet azokról a kérdésekről, amelyekről valójában egyeztetni kellene. Úgy fogalmazott: a valódi háborúra kellene összpontosítani, ahol ténylegesen orosz erőkkel állnak szemben. Ukrán tisztviselők attól tartanak, hogy az amerikai elnök által generált válság kezelése érdekében az európai vezetők kénytelenek lesznek háttérbe szorítani az Ukrajnával kapcsolatos egyeztetéseket, holott szerintük amerikai–európai egységre lenne szükség.
Mindez különösen rossz időzítés Kijev számára, miközben Oroszország rakéta- és dróntámadásokkal veszi célba az ukrán energetikai infrastruktúrát. A helyzetet tovább nehezíti a rendkívül kemény tél: a hőmérséklet gyakran mínusz 20 fok alá süllyed, ami súlyos terhet ró az országra. Az ukrán vezetés attól tart, hogy a szövetségesi támogatás – különösen az amerikai segítség – elmaradása esetén nehezen tudják fenntartani az ország működését.
Maxim Timcsenko, a DTEK energetikai vállalat vezérigazgatója szerint az idei tél több szempontból is nehezebb az előző háromnál, mivel az orosz támadások folyamatosan sújtják az energiahálózatot, így a javítások is egyre nehezebbek. Ennek következtében sok térségben naponta csak néhány órán át van áram, a fűtés pedig akadozik, ami miatt számos lakás maradt fűtetlenül a tél közepén.
A grönlandi vita miatt Volodimir Zelenszkij Davosban nem tudott kétoldalú találkozót tartani Donald Trumppal. Amerikai külpolitikai elemzők szerint az ukrán elnök szeretne ismét személyesen egyeztetni amerikai kollégájával, ám a Fehér Ház egyelőre óvatos. Bár az ukrán és amerikai tisztviselők a fórumon találkoznak, továbbra is csak bizonytalan ígéretek hangzanak el egy esetleges gazdasági újjáépítési megállapodásról.
Elina Valtonen finn külügyminiszter pesszimistán nyilatkozott arról, hogy a Grönland körüli kérdésben gyors megállapodás születhet, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a figyelem hamarosan visszatérhet arra, miként lehetne minél előbb lezárni az ukrajnai háborút, – írja az Index.
Follow @jobboldalihirek