Zelenszkij nagyon furcsán viselkedik
Az ukrán elnök egyre inkább kénytelen szembenézni azzal, hogy az elnökválasztás elkerülhetetlenné válhat. A sorozatos korrupciós botrányok nyomán látványosan megtépázott népszerűségű Volodimir Zelenszkij most lázasan új szövetségesek után kutat, miközben a politikai túlélését próbálja bebiztosítani.
Az ukrán közéletet megrázó korrupciós ügyek után az államfő szemmel láthatóan igyekszik kapcsolatot építeni azokkal, akiket korábban potenciális riválisnak tekintett. Egyre több jel mutat arra, hogy Kijevben már készülnek a választások lehetőségére. Ennek egyik legfeltűnőbb példája, hogy csütörtökön Zelenszkij tárgyalt Valerij Zaluzsnijjal, az egykori főparancsnokkal, akit sokan a legkomolyabb kihívójának tartanak, és aki jelenleg Ukrajna londoni nagykövete. Kettejük viszonya 2024-ben romlott meg végleg, amikor a sikertelen ukrán ellentámadás után Zaluzsnijt eltávolították posztjáról.
Az elnök a hét elején azt is elismerte, hogy több, országosan ismert szereplővel találkozott, akikről Ukrajnában nyíltan beszélik, hogy politikai ambícióik vannak. Ilyen volt Szerhij Pritula volt tévés műsorvezető, aki jelenleg az ukrán fegyveres erőket támogató alapítványával épít népszerűséget, valamint Szerhij Szternenko nacionalista aktivista, aki szintén jelentős követőtáborral rendelkezik.
A Bloomberg értékelése szerint ezek az egymást követő egyeztetések egyértelműen azt jelzik, hogy Zelenszkij már a háború utáni politikai térben próbálja újrapozicionálni magát. A tárgyalópartnerek közös jellemzője, hogy mindannyian népszerűek, és egy választáson valós alternatívát jelenthetnének az elnökkel szemben – írja a vg.hu. Volodimir Feszenko, a kijevi Penta Kutatóintézet vezetője szerint mindez egyértelműen az elnökválasztás lehetséges forgatókönyvébe illeszkedik. Úgy látja, Zelenszkij célja az lehet, hogy a népszerű közéleti szereplőkkel való közös fellépéssel javítsa saját megítélését, miközben megpróbálja leszerelni vagy akár maga mellé állítani a lehetséges ellenzéki vezetőket.
Közben Ukrajna az Egyesült Államokkal hetek óta egy béketerv kidolgozásán dolgozik, amelyet később Vlagyimir Putyin orosz elnök elé terjesztenének, meglehetősen kétséges kilátásokkal. A húszpontos tervezet egyik eleme szerint a tűzszünet után a lehető leghamarabb elnökválasztást kellene tartani, ezt az elvárást Donald Trump amerikai elnök is nyíltan megfogalmazta.
Az ukrán alkotmány ugyan tiltja a választások megtartását hadiállapot idején, Zelenszkij azonban eddig éppen erre hivatkozva tartotta fenn hatalmát. Ez a gyakorlat ugyanakkor komolyan aláásta legitimációját. Bár továbbra is jelentős társadalmi támogatottsággal bír, mandátuma eddigi legsúlyosabb korrupciós botránya komoly sebet ejtett a megítélésén.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet adatai szerint a tavaly év végén kirobbant korrupciós ügy mintegy tíz százalékponttal csökkentette az elnökbe vetett bizalmat. Az intézet ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a harctéri és diplomáciai válsághelyzetek korábban gyakran váltottak ki úgynevezett „zászló körüli összezárást”, ami ideiglenesen erősítette Zelenszkij pozícióját. Ennek következtében az elnök támogatottsága rendkívül ingadozó, és nagymértékben függ a politikai környezet alakulásától.
A botrányok középpontjában az energetikai infrastruktúra védelmére szánt forrásokkal való visszaélések gyanúja állt, amely több, az elnök belső köréhez tartozó szereplőt is érintett. Az ügy végül Zelenszkij befolyásos kabinetfőnöke, Andrij Jermak távozásához vezetett. Az elnök ezt követően váratlan lépéssel a katonai hírszerzés vezetőjét, Kirilo Budanovot nevezte ki az elnöki iroda élére. Budanov a háború egyik legismertebb figurája, aki az orosz területek mélyén végrehajtott látványos akciók miatt vált ismertté. Egy, az eseményeket ismerő forrás szerint Jermak eltávolítása nyitotta meg az utat a mostani politikai egyeztetések előtt. A találkozók egyik résztvevője Olekszandr Kubrakov volt, akit 2024-ig infrastruktúráért felelős miniszterelnök-helyettesként tartottak számon, majd Jermakkal való konfliktusa után eltávolítottak, Zelenszkij pedig péntek este fogadta.
Az elnök közben nem mondott le arról sem, hogy nyilvánosan gyengítse lehetséges kihívóit. Egy közelmúltbeli, Kijevet sújtó orosz légicsapás után, amikor sokan maradtak áram és fűtés nélkül a hidegben, Zelenszkij személyesen lépett a nyilvánosság elé, és átvette az irányítást. A kialakult helyzetért régi politikai ellenfelét, Vitalij Klicsko kijevi főpolgármestert tette felelőssé, miközben intézkedéseket ígért és a kijárási tilalom enyhítését lengette be.
Egy esetleges választás kimenetele ugyanakkor korántsem lefutott. A Socis közvélemény-kutató tavaly év végi felmérése szerint Zaluzsnij mintegy 21 százalékos támogatottsággal indulna, Budanov kevesebb mint 6 százalékon állna, Pritula pedig körülbelül 1,5 százalékot érne el. Zelenszkij továbbra is vezet, ám előnye Zaluzsnijjal szemben már csak minimális – írja a vg.hu.
Follow @jobboldalihirek