Zelenszkij elárulta, Trump mennyi időt adott neki
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az Egyesült Államok fel akarja gyorsítani a háború lezárását, és már konkrét határidőt is kijelölt. Elmondása szerint Washington júniusig szeretne megállapodásra jutni, és ennek érdekében új tárgyalási formát is felvetett a felek számára.
Zelenszkij arról beszélt, hogy az amerikai vezetés egyértelmű elvárásokat fogalmazott meg az orosz–ukrán konfliktus lezárásával kapcsolatban, és világossá tette: a nyár elejéig eredményt vár. Az ukrán elnök szerint ez határozott üzenet mind Kijev, mind Moszkva felé.
A BBC beszámolója szerint Zelenszkij újságíróknak nyilatkozva elmondta: az Egyesült Államok először javasolta hivatalosan, hogy az ukrán és az orosz tárgyalódelegációk amerikai területen, várhatóan Miamiban üljenek tárgyalóasztalhoz, akár már egy héten belül. Kijev jelezte részvételi szándékát, ugyanakkor sem Washington, sem Moszkva nem erősítette meg hivatalosan az információt. Donald Trump amerikai elnök korábban többször is hangsúlyozta, hogy hivatalba lépése óta a konfliktus mielőbbi lezárását sürgeti.
Az ukrán elnök Abu-Dzabiban, a második, amerikai közvetítéssel zajló béketárgyalási fordulót követően nyilatkozott. A pénteken lezárult egyeztetések nem hoztak áttörést, Zelenszkij szerint továbbra is számos érzékeny kérdés maradt megoldatlan.
Ezek közé tartoznak azok a területi kérdések is, amelyek kapcsán Ukrajnát egyre erősebb nemzetközi nyomás éri. Zelenszkij beszélt arról is, hogy először merült fel egy lehetséges háromoldalú találkozó gondolata, ahol már nem csak delegációk, hanem az érintett országok vezetői is részt vennének. Hangsúlyozta azonban, hogy egy ilyen csúcstalálkozóhoz alapos előkészítésre van szükség.
Amikor arról kérdezték, szabott-e konkrét határidőt az Egyesült Államok a megállapodás elérésére, Zelenszkij egyértelműen fogalmazott: az amerikaiak azt mondják, mindent júniusig szeretnének rendezni. Szerinte ennek hátterében részben az Egyesült Államok belpolitikai folyamatai állnak, köztük a közelgő félidős választások, amelyek jelentősen befolyásolhatják Washington mozgásterét.
Miközben a diplomáciai egyeztetések zajlanak, Oroszország ismét felerősítette támadásait Ukrajna energetikai infrastruktúrája ellen. Az ukrán energiaügyi miniszter közlése szerint nagyszabású csapások érték az elektromos alállomásokat, a nagyfeszültségű vezetékeket és az erőműveket, amelyek az ország áramellátásának alapját jelentik.
Az ukrán állami áramszolgáltató szerint a támadások következtében jelentősen nőtt az áramhiány, ezért sürgősségi segítséget kértek Lengyelországtól. Több régióban időszakos áramszüneteket vezettek be. Zelenszkij közösségi oldalán arról számolt be, hogy egyetlen éjszaka alatt több mint 400 drónt és mintegy 40 rakétát indítottak Ukrajna ellen. Bár a légvédelem a legtöbb eszközt megsemmisítette, nem mindet sikerült elfogni, és több térségben megsérült az energiahálózat, az áramtermelő létesítmények és az elosztóállomások.
A nyugati országrészben található dobrotviri erőmű elleni támadás következtében több ezer ember maradt áram nélkül, míg a közeli Ivano-Frankivszk térségében a bursztyni erőmű is találatot kapott. Az erőműveket üzemeltető vállalat szerint 2025 októbere óta ez már a tizedik nagyszabású támadás volt energetikai létesítményeik ellen. A harcok civil áldozatokat is követeltek: egy ember életét vesztette, többen megsérültek, lakóépületek és kritikus infrastruktúra rongálódott meg. Kijevben a lakosok ismét metróállomásokon kerestek menedéket a légiriadók idején.
Zelenszkij hangsúlyozta: meg kell fosztani Moszkvát attól a lehetőségtől, hogy a hideget és az energiát politikai nyomásgyakorlásra használja Ukrajna ellen. Oroszország ezzel szemben azzal vádolja Kijevet, hogy nem érdekelt egy tartós béke megkötésében, és az ukrán vezetést teszi felelőssé a tárgyalások ellehetetlenítéséért.
Mandiner nyomán