Sulyok: A köztársasági elnöki tisztséget én az Alaptörvény keretei között látom el, erre az Alaptörvényre tettem esküt
Sulyok Tamás köztársasági elnök az Indexnek adott interjút, többek között arról is kérdezték, hogy vajon teljesíti-e az új miniszterelnök követelését.
Az Index kérdésére az államfő elmondta:
„Ahogy az előzőekből is kiderült, jelenleg nincs olyan jogi ok vagy alkotmányos indok, amely megalapozhatná a lemondásomat. Felesküdtem az Alaptörvényre és az alkotmányos rend védelmére, és ez az eskü köt engem a mindenkori többséghez, a kisebbséghez és az egész politikai nemzethez egyaránt.
Értem, hogy vannak olyan társadalmi és politikai szándékok, amelyek a köztársasági elnöki hatáskörök újradefiniálására irányulnak, de a lemondásomnak nincsen alkotmányos indoka.
Az eskümhöz hű maradok, és ameddig a hivatalom gyakorlása nem lehetetlenül el, addig eleget kívánok tenni a vállalt megbízásomnak.”
Hozzátette:
Az eskü – ahogy mondtam – az egész politikai nemzethez köt, nem csupán a többséghez vagy a kisebbséghez. Ez következik a magyar köztársasági elnök alkotmányos státuszából.
Magyar Péter megfenyegette Sulyok Tamást pic.twitter.com/fNE6Jd5qzs
— Vadhajtások.hu (@VadhajtasokHu) May 9, 2026
Hirdetés
Sulyok Tamás arról is beszélt, hogy
a magyar köztársasági elnöki tisztség a létével fejezi ki a nemzet egységét. Ahogy korábban is hangsúlyoztam: ez nem politikai egységet jelent, hanem a nemzet közjogi egységét. Ebbe mindenki beletartozik: a kormánypártiak, az ellenzékiek és azok is, akik egyébként nem foglalkoznak aktívan politikával.
A köztársasági elnök puszta léte ezt az egységet fejezi ki, és ugyanez jelenik meg az alkotmányos hatáskörei gyakorlásában is.
Bizonyos kormányzati és politikai döntések ugyanis azáltal kapnak alkotmányos erőt, hogy a köztársasági elnök – az egész politikai nemzet nevében – közjogi érvényt ad nekik. Ez teszi lehetővé, hogy ezek a döntések a jogállam keretei között működjenek.
Sulyok Tamás szerint
egy parlamenti választás ugyanakkor a kormányról és a parlament összetételéről dönt, nem a köztársasági elnök személyéről.
Az államfő adott alkotmányos tényező abban a pillanatban, amikor egy politikai erő választást nyer, és ebből következik az együttműködési kötelezettség is a kormány és a köztársasági elnök között. Ez a gyakorlatban is megvalósul: én is együttműködöm a kormánnyal minden olyan kérdésben, amely az alkotmányos működéshez kapcsolódik.
A köztársasági elnök arról is beszélt, hogy Magyar Péter próbált-e ráhatni, hogy mondjon le.
„Érvekkel próbált meggyőzni, ugyanazokkal az érvekkel, amelyeket korábban is hallhattunk, hogy bizonyos kérdésekben nem szólaltam meg. Én erre azt tudtam mondani, hogy a jogi helyzetemben ezek nem olyan érvek, amelyek miatt egy köztársasági elnök – ha hű akar maradni az esküjéhez – lemondhatna. Tulajdonképpen itt is az vált világossá, hogy a köztünk lévő nézetkülönbség alapja a köztársasági elnöki tisztség alkotmányos újraértelmezésére irányuló erős politikai igény, miközben én a jelenleg hatályos jogi és alkotmányos keretek között látom el a feladataimat.
Természetesen partner tudok lenni bármilyen újraértelmezési folyamatban, de az én státuszomat jelenleg az Alaptörvény határozza meg, nem egy jövőbeli elképzelés arról, hogy milyen legyen a köztársasági elnöki funkció” – emelte ki.
Follow @jobboldalihirek