Sulyok Tamás kényszer és fenyegetés hatására írta alá az alaptörvény módosítását, ez közjogi erőszak
Kényszer és fenyegetés hatására írta alá az államfő az alaptörvény módosítását – véli ifjabb Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász szerint így Sulyok Tamás utóda nem lehet legitim. Lomnici azt is mondta, az uniónak már mindenképpen lépnie kellene, és aktiválnia kell a rendelkezésre álló mechanizmusokat.
A rendszerváltás utáni alkotmányos rendben soha nem volt példa arra, hogy egy hivatalban lévő, legitim módon megválasztott köztársasági elnököt személyre szabott alkotmánymódosítással, fenyegetéssel és ultimátummal mozdítsanak el hivatalából. Ez hatalom példátlan kisajátítása, amelyre 80 éve nem volt példa Magyarországon – a parlamenti kétharmad azt használja fel, hogy egy csapásra eltávolítsa a független intézmények utolsó ellenőrző elemeit, amelyek fékek és ellensúlyok lennének a kormány önkényuralmat kiépítő törekvéseivel szemben – mondta ifjabb Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász arra reagált, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök végül a határidő lejárta előtt néhány órával aláírta az alaptörvény tizenhetedik módosítását. A jogszabály már meg is jelent a Magyar Közlönyben.
Az alkotmányjogász emlékeztetett, Sulyok Tamás megbízatása vasárnap megszűnik. Ezzel a Tisza-többség által uralt Országgyűlés azonnal új államfőt választhat, átmenetileg pedig az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes gyakorolja a hatásköröket.
Kényszer és fenyegetés hatására írta alá
Lomnici Zoltán közölte, Sulyok Tamás eddig méltósággal és alkotmányos hűséggel állt ellen a nyomásnak. Korábbi alkotmánybírósági elnökként pontosan tudja, mit jelent a hatalommegosztás és a jogbiztonság. Szerinte a módosítást kényszer és fenyegetés hatására írta alá.
A Tisza-kormányzat nyíltan megfenyegette: ha nem írja alá, azonnal megindítják ellene a megfosztási eljárást, amelynek során hatásköreit már az indítás pillanatában felfüggesztenék. Ilyen körülmények között az aláírás nem önkéntes beleegyezés, hanem a közjogi erőszak eredménye
– vélekedett az alkotmányjogász, hozzátéve: ezért a helyébe lépő új köztársasági elnök illegitim lesz – nem a nép vagy az alkotmányos rend akaratából, hanem egy kényszerrel kierőszakolt módosítás révén kerül hivatalba. Ugyanígy illegitimek lesznek az új alkotmánybírósági bírák is, akik a kényszernyugdíjazott kollégák helyére érkeznek. Az ő legitimitásuk ugyanúgy megkérdőjelezhető, mint az egész folyamaté: egy politikailag irányított, sietős és személyre szabott „reform” termékei.
Sérti a jogállamisági gyakorlatot, az uniónak lépnie kell
Ez a lépés súlyosan sérti az Európai Unió Bírósága (EUB) által kidolgozott jogállamisági gyakorlatot – jelentette ki Lomnici Zoltán. Rámutatott, az EUB számos magyar és lengyel vonatkozású ítéletében egyértelművé tette: a politikai többség nem avatkozhat bele önkényesen az igazságszolgáltatás és az alkotmányos intézmények függetlenségébe anélkül, hogy ne sértse az EU Szerződés 2. cikkét, amely a jogállamiságról, a hatalommegosztásról és a bírói függetlenségről szól.
Márpedig a mostani alkotmánymódosítás pontosan ezt teszi – az Alkotmánybíróságot és az államfői hivatalt egyaránt gyengíti vagy uralma alá vonja – közölte Lomnici.
Ezért most már lépnie kell az Európai Uniónak. Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek és Michael McGrath igazságügyi és jogállamisági biztosnak aktiválnia kell a rendelkezésre álló mechanizmusokat: a jogállamisági feltételrendszert, a hetes cikkely szerinti eljárást vagy a források további befagyasztását. Magyarország már így is jelentős uniós forrásoktól esett el a korábbi jogállamisági hiányosságok miatt – ez az új lépés csak súlyosbítja a helyzetet
– vélekedett az alkotmányjogász. Szerinte ugyancsak várható, hogy 2026 októberében a Velencei Bizottság (az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete) marasztaló, elmarasztaló véleményt fogad el a magyar alkotmánymódosításról. Egy ilyen vélemény tovább erősítené az uniós fellépés alapját, és közvetlen következménye lehet az uniós pénzek visszatartása vagy blokkolása. Lomniczi rámutatott, a jogállamisági mechanizmus pontosan erre szolgál: ha egy tagállam rendszerszinten aláássa a demokrácia és a jog uralmának alapelveit, az uniós költségvetés védelmében forrásokat lehet visszatartani.
Sulyok Tamás aláírása felerősíti a válságot
Sulyok Tamás aláírása tehát nem „lezárta” az ügyet – ellenkezőleg, felerősíti a válságot – vélekedett Lomnici Zoltán. Hangsúlyozta, a kényszerrel kierőszakolt módosítás nem teremthet legitim új rendet, az új államfő és az új alkotmánybírák legitimitáshiánya hosszú távon mérgezi majd a közjogi rendszert.
Az európai közösségnek – az EUB gyakorlatára, a Velencei Bizottság várható októberi állásfoglalására és a jogállamisági mechanizmusra támaszkodva – most kell világossá tennie: Magyarország nem lehet „illiberális demokrácia” vagy „többségi önkény” játékszere. A jogállam nem alkukérdés, és a független intézmények lerombolása nem „helyreállítás”.
Az alkotmányjogász ugyanakkor úgy véli, Sulyok Tamás eddigi ellenállása már most is történelmi jelentőségű: megmutatta, hogy van, aki az alkotmány betűje és szelleme mellett áll ki, még akkor is, ha ezzel személyes és politikai nyomást kell elviselnie.
Hogy mégis aláírt, az nem az ő gyengesége, hanem a rendszeré – és pontosan ezért kell az Uniónak határozottan fellépnie. A magyar demokrácia jövője és az uniós források sorsa is ezen múlik
– tette hozzá.
Nem volt alkotmányos eszköze a módosítással szemben
Sulyok Tamás az aláírást azzal magyarázta, hogy a hatályos alaptörvény értelmében az alkotmányos elveket sértő, de az Országgyűlés mint alkotmánymódosító hatalom által törvényes eljárás keretében elfogadott jelen módosítással szemben alkotmányos eszközzel nem volt módja élni. Azt mondta, az alaptörvényben foglalt kötelezettségének, jogi lehetőségei és lelkiismerete alapos mérlegelése után eleget tesz. Aláírása köztársasági elnöki kötelezettségeinek és a köztársasági elnöki intézmény iránt tanúsított teljes és minden körülmények közötti tiszteletének végső pecsétje. Jele annak, hogy Magyarország alaptörvényét mindvégig megtartotta, azt meg nem sértette.
Az 1956 örökségéből a rendszerváltáskor létrejött demokratikus jogállam ezzel megszűnt
– jelentette ki Sulyok Tamás. Úgy folytatta, megszűnt egyúttal a köztársasági elnök rendszerváltás óta változatlan legitimitása is. Magyarország következő államfője ugyanis egy, az alkotmányos értékeket sértő eljárással elmozdított elnök helyébe fog lépni. Hangsúlyozta, a köztársasági elnöki intézmény a végrehajtó hatalom és a politika kiszolgáltatottjává válik, közjogi szerepe elhalványul, alapfunkciója megszűnik. Megszűnik továbbá bármilyen féket vagy ellensúlyt képezni.
A jogállam vége
Egymás után reagáltak a közéleti szereplők a hírre.
Az önkény immár nem fenyegetés, hanem valóság. Ha a köztársasági elnökkel ezt meg lehetett tenni, akkor holnap már senki sincs biztonságban. Isten óvja Magyarországot!
– írta Orbán Viktor.
Szűcs Gábor fideszes képviselő szerint fognak még szégyenkezni a tiszás politikusok, akik nagyon büszkék magukra, akik állva tapsolnak annak, hogy minden antidemokratikus lépést megszavaznak a parlamentben. Hont András publicista pedig azon lamentált, hogy miként is nevezik azokat, akiknek elvben a Fidesszel másfél évtizedig az volt a bajuk, hogy nem tartja magát a normákhoz, most meg bőszen harsogják, hogy a normák nem számítanak. Végül megtalálta a megoldást: szatyor fing.
Magyar Péter: Harminc napon belül új köztársasági elnököt választ az Országgyűlés
A miniszterelnök is reagált, ő közösségi oldalán közzétett videójában még egyszer nekiment Sulyok Tamásnak, majd bejelentette, harminc napon belül új köztársasági elnököt választ az Országgyűlés. Közölte azt is, hétfőre összehívta a Tisza elnökségét és frakcióját is, hogy egyeztessenek. A miniszterelnök azt is várja, hogy a legmegfelelőbb jelölt kiválasztásában segítségére lesznek a pártok, a közélet szereplői, civilek és magánemberek. Kérte, mondják el, kit és milyen értékek alapján tartanak méltónak arra, hogy a Magyar Köztársaságot képviselje, a magyar embereket képviselje.
Ki lehet Sulyok Tamás utódja?
Sulyok Tamást a köztársasági elnöki székben a Tisza Párt ígérete szerint egy átmeneti elnök követi majd, Magyar Péter ugyanis beszélt arról, hogy ő maga közvetlen elnökválasztást szeretne. Várhatóan a miniszterelnök és pártja ennek ellenére a parlamenti kétharmados többség birtokában megválaszt majd egy új köztársasági elnököt, aki adott esetben kitöltheti az ötéves mandátumát is.
Egyes elemzők szerint a Tisza politikusai közül Rost Andrea kormánybiztos, Bujdosó Andrea frakcióvezető, vagy Gajdos László miniszter a legesélyesebbek a posztra. Korábban Forsthoffer Ágnes jelölése is felmerült, de nem valószínű, hogy ilyen gyorsan házelnököt cserélne a Tisza, mivel akkor a parlamenti politizálás éppen formálódó kereteit is újra kellene szabniuk, amihez megint nehéz lenne jelöltet találni.
Forrás: MNO