A késlekedés ára: MENNYI AZ ANNYI?
A késlekedés ára:
MENNYI AZ ANNYI?
“Attól, hogy valaki kiírja a Facebookon hogy ‘energiajogász’, még nem lesz energiajogász”, mondja a Parlamentben a jogágat sem ismerő, elvileg jogász végzettségű miniszterelnökünk. Nos ha hetekkel ezelőtt hallgat rám ahelyett, hogy lehülyéz és időben a nemzetközi jogi egyezmények szerint is lehetséges vízterelő megoldásokat rendel el ahogy javasoltam, úgy ahogy most végül tette, akkor Paks ilyen mértékű leterhelésére nem is lett volna szükség.
Ahogy akkor sem, ha, ahogy szintén hetekkel ezelőtt írtam itt, kellő időben gondoskodnak a kieső áram pótlásáról, mert nem mindegy az ár. Márpedig legkésőbb június 27-től ismert volt a helyzet a Kormány számára Paksnál. Node tegyük ezt félre, higgadtan csak az a kérdés, hogy ez a késlekedés:
M E N N Y I B E K E R Ü L T ?
Nem könnyű számszerűsíteni, hogy mekkora költséget lehetett volna megspórolni, de biztosan sok-sok milliárdot. Paks leterhelésével ugyanis az éjszakai meg pontosan az az esti-reggeli csúcsáram esik ki, ami a legdrágább, ha piacon veszem: ez utóbbit a tőzsdén most 500 euró/MWh áron vesszük. Csak ez, ha akár csak egy héttel korábban szerződünk rá, 100-120 euró lenne csak… És ha megnézik, az esti órákban 4-5.000 MW importra szorul az ország, ez brutális pénz, ha ötszörös áron vesszük. Ez két hét alatt legalább 42-45 milliárd Forint (MW=MWh/h)!
Hát még ha nem kell ilyen mértékben leterhelni Paksot, ha a javasolt módon azonnal ideiglenes vízterelő megoldásokat, szivattyút, fenékküszöböt, sarkantyút, úszóművet csinálnak, előre előkészítik a tartalékerőműveket a kieső villany pótlására és elkezdik leszerződni előre a kieső villanyt.
Közben szükségszerűen (ahogy kell!) a földgáztüzelésű tartalékerőműveket is a csúcsra járatjuk, ami drága. Végül az is forintosítható, hogy az így leállított, most visszakapcsolt turbinák (blokkok) kapcsolgatása is költséges és súlyosan eszi a hátralévő élettartamot.
Mindennek ára van.