50 nappal a választás előtt a magyarok elsöprő többsége Orbán Viktort támogatja
A szombaton évértékelőt tartó Orbán Viktort az aktív magyar szavazók nagy többsége, 58 százaléka szeretné miniszterelnöknek, ráadásul a hivatalban lévő kormányfő népszerűsége az utóbbi 12 hétben rendre 50 százalék fölött volt. Baloldali kihívójának, Márki-Zay Péternek a támogatottsága a kampányidőszak kezdetekor lényegesen alacsonyabb: február elején az aktív szavazók mindössze 24 százaléka mondta azt, hogy őt szeretné kormányfőnek, ami esetében a második legrosszabb adat 2021 novembere óta – derül ki az Alapjogokért Központ aktuális közvélemény-kutatásából, amely az elmúlt 12 hét adatait összegzi.
Az országosan reprezentatív kutatások 2021 utolsó hat, illetve 2022 első hat hetében mérték fel azt, hogy Orbán Viktor miniszterelnököt, illetve Márki-Zay Pétert, Gyurcsány Ferenc jelöltjét az aktív szavazók hány százaléka szeretné kormányfői pozícióban látni. A kutatási trendek azt mutatják, hogy a válaszadók rendre abszolút többséget meghaladó arányban mondták azt, hogy Orbán Viktort szeretnék miniszterelnöknek.
A 2010 óta hivatalban lévő kormányfő népszerűsége továbbra is töretlen: a mögöttünk hagyott 12 hétben 52-61 százalék között mozgott az őt támogató, aktív megkérdezettek aránya – ez most 58 százalék.
Évértékelője alapján Gyurcsány Ferenc teljes támogatását bíró Márki-Zay Péter népszerűsége ezzel szemben a legutolsó adatfelvételkor csökkent: Gyurcsány jelöltjét 2022 negyedik hetében csak az aktív szavazók 24 százaléka támogatta, vagyis kevesebb, mint egynegyedük szeretné őt kormányfői pozícióban látni.
A hódmezővásárhelyi polgármester országos szimpátiaindexe a felmérések kezdetétől fogva, hétről hétre alacsony volt.
Tavaly év végéhez közeledve érte el támogatottsága az eddigi mélypontját: akkor 22 százalék mondta azt, hogy őt szeretné kormányfőnek – ezen most csak 2 százalékot tudott javítani.
Márki-Zay Péter lemaradása azért lehet még mindig ilyen jelentős, mert hétről hétre jóformán kipécéz egy adott társadalmi csoportot: nevezte már tudatlannak a vidékieket, gúnyolódott a nyugdíjasokon vagy ostobának titulálta azokat, akik pártolják a gyermekvédelmi törvényt. Mindemellett a korábbiakban kritizálta a rezsicsökkentést, a minimálbért, a 13. havi nyugdíjat és az alapvető élelmiszerek hatósági árstopját is – teszi hozzá a kutatás.