Mire számíthatnak az amerikaiaknak az USA fizetésképtelensége esetén?
Janet Yellen pénzügyminiszter nemrégiben arra figyelmeztetett, hogy ha június 1-jéig nem emelik meg az ország adósságszolgálatára vonatkozó kongresszusi korlátot, akkor az amerikai kormány valószínűleg nem tudja törleszteni az adósságát.
Mivel az amerikai államcsőd forgatókönyve világszerte a címlapokra került, a Sputnik News neves szakértőket keresett fel, hogy megkérdezze őket a lehetséges fizetésképtelenség esetleges következményeiről, és arról, hogy mit kell tennie az átlag amerikainak, ha ez bekövetkezik.
Miről szólna a 2023-as amerikai államcsőd?
Fabrizio Carmignani, a Griffith Business School közgazdászprofesszora és dékánja kifejtette, hogy
- Idén nem azért merül fel a fizetésképtelenség kockázata Amerika esetében, mert az USA adóssága abszolút értelemben fenntarthatatlan, hanem a törvényi felső határ miatt, amelyet a kincstár által felvehető államadósság összegére állapítottak meg.
- A kiadási előrejelzések alapján mind a Kongresszusi Költségvetési Hivatal, mind az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma azt jelzi, hogy az adósság hamarosan megközelíti ezt a törvényi felső határt.
- Ha nem emelik a plafont, akkor az amerikai államkincstár 2023. június 1-jétől már nem lesz képes fizetni a számláit, amire korábban Janet Yellen pénzügyminiszter is figyelmeztetett.
Az USA nem fogja törleszteni az adósságát?
- Annak ellenére, hogy az amerikai adósságplafon emeléséről a Biden-kormány és a Kongresszus tárgyal, úgy tűnik, hogy ezek a tárgyalások zsákutcába jutottak, és ez az, ami most az esetleges fizetésképtelenséggel kapcsolatos aggodalmakat táplálja Carmignani szerint.
- Az USA jelenlegi adósságplafonja e hónap végére várhatóan lejár, így az amerikai kormánynak kevés ideje marad a meghosszabbításról vagy felfüggesztésről szóló tárgyalásokra.
- Ennek ellenére az utolsó pillanatban várhatóan még a nap végén létrejön egy megállapodás.
- Még ha az USA most el is éri az adósságplafont, a fizetésképtelenség rövid lesz, mivel sem a kormányzatnak, sem a Kongresszusnak nem áll érdekében egy elhúzódó fizetésképtelenség. Tehát egy éles, de rövid ideig tartó sokknak nézhetünk elébe – tette hozzá.
Lesznek-e következményei?
Carmignani arra is figyelmeztetett, hogy ha az USA ténylegesen fizetésképtelenségbe kerül, akkor annak valószínűleg jelentős következményei lesznek Amerikában és világszerte:
- Először is, amerikaiak milliói, akik szövetségi kifizetésekre (pl. fizetések, szövetségi programok stb…) támaszkodnak, esetleg jövedelem nélkül maradnak.
- Valójában nem világos, hogy a fizetésképtelenség után kit és mit tudna még fizetni a kormány. Van egy 1996-os törvény, amely lehetővé tenné, hogy a kincstár továbbra is fizesse a társadalombiztosítási juttatásokat, de az olyan kötelezettségek kifizetését, mint a Medicare, a Medicaid, az élelmiszerjegyek és a lakhatási támogatás, valószínűleg le kellene állítani.
- A katonai illetmények, valamint legalább néhány amerikai kincstári értékpapír tőke- és kamatfizetését is le kellene állítani.
Chris Devonshire-Ellis, a Dezan Shira & Associates elnöke is csatlakozott Carmignani álláspontjához, aki azt jósolta, hogy fizetésképtelenség esetén:
- Az USA komoly csapást szenvedne el költségvetési hitelességében.
- A kormányzati létesítmények bezárnának, és nem lenne pénz a működésük fenntartására.
Ez pedig sztrájkokhoz és potenciálisan súlyos szociális problémákhoz vezethet – mindez pedig Donald Trump volt amerikai elnök vonzerejét fogja növelni saját jogi nehézségei ellenére. - A fizetésképtelenség valószínűleg megemeli az amerikai hitelfelvétel költségeit is, ami megnehezíti és megdrágítja az USA számára a további hitelfelvételt.
- A részvények valószínűleg drámaian esnek majd, miközben az amerikai dollár is leértékelődik. Az arany és más értékes nyersanyagok ára várhatóan emelkedni fog.
Az USA tervezett infrastrukturális beruházásai, mint például a „Build Back Better” program, leállhatnak. - A külföldi kormányok elkezdhetik visszakérni az USA-ban tartott eszközeiket, például az arany- és valutatartalékokat.
- A fizetésképtelenségnek a kifizetések leállásán túl szélesebb körű rendszerszintű következményei is lennének.
- Az amerikai államkötvényeket leminősítenék, ami a kamatlábak emelkedéséhez és értékük csökkenéséhez vezetne. Ez pedig hatással lenne a kincstári értékpapírokat birtokló vállalatok (pénzügyi és nem pénzügyi intézmények egyaránt) mérlegére.
- A lehetséges következmény valamiféle likviditáshiány lenne, különösen, ha a bankok úgy döntenének, hogy készpénzt halmoznak fel.
- Végső soron megnő a recesszió kockázata, a GDP [bruttó hazai termék] csökkenésével és a munkanélküliség növekedésével.
- Az is ésszerű várakozás, hogy a részvényárak csökkenése és az USA-ban bekövetkező visszaesés/recesszió világszerte kedvezőtlen hatásokat váltana ki, és a globális részvénypiacok és gazdaságok követnék az USA-t.
Mit tegyen az USA és mit tegyenek az állampolgárok?
Bár egy ilyen ingatag forgatókönyvben nincsenek könnyű megoldások, Rodney Atkinson brit akadémikus és szerző azt tanácsolja az amerikaiaknak:
- Forduljanak az arany felé, amely nehéz, de hasznos befektetés.
- Ragaszkodjanak a dollárhoz, ha a kamatlábak emelkedtek.
Hangsúlyozta, hogy ami az Egyesült Államokat illeti:
- Csökkentsék az állami kiadásokat és az állami bérköltségeket.
- Tárgyaljanak az ukrajnai konfliktus befejezéséről.
- Stabilizálni kell a nemzetközi nyersanyag- és energiaköltségeket, valamint a világ szabadkereskedelmét.
A nemteljesítés azt jelenti, hogy az adósság előírt kamat- vagy tőketörlesztése nem történik meg, függetlenül attól, hogy az adósság hitelhez vagy értékpapírhoz kapcsolódik. Magánszemélyek, vállalkozások, sőt országok sem teljesíthetik adósságkötelezettségeiket. A folyamatnak két típusa van, az adósságszolgálati nemteljesítés és a technikai nemteljesítés.
Az első akkor következik be, ha a hitelfelvevő nem teljesítette a kamat vagy a tőke tervezett fizetését. A technikai nemteljesítés a hitelfelvevő és a hitelező közötti kölcsönszerződés egy (vagy több) feltételének megsértése (megszegése).
Ami az Egyesült Államokat illeti, soha nem jutott el a fizetésképtelenség olyan pontjára, amikor az államkincstár képtelen lett volna kifizetni az amerikai adósságkötelezettségeket, bár többször is közel állt hozzá, többek között a 2011-es adósságplafon-válság idején. Akkor a kongresszus egy utolsó, elkeseredett lépésként olyan törvényt fogadott el, amely 2,4 billió dollárral megemelte az adósságplafont, hogy megoldja a patthelyzetet.
Az egyik legutóbbi hír szerint az amerikai törvényhozók felszólították Joe Biden elnököt, hogy üljön le tárgyalni az adósságplafonról, és hagyjon fel az amerikai gazdasággal való „orosz rulettezéssel”.
„Csalódtam a Fehér Házban, hiányolom a cselekvést. Ennek kellene lennie a legnagyobb problémának, amivel naponta foglalkoznak, mindennap találkozniuk kellene Kevin McCarthyval [a képviselőház elnökével], hogy kitalálják, hogyan lehetne ezt megoldani”
– mondta újságíróknak Rick Scott szenátor.
NIF
Follow @jobboldalihirek