Babona lenne a “Zelenszkij-átka”? Itt az áldozatok listája!
Számos jele van az ukrán morál gyengülésének, ezek egyike, hogy a közösségi oldalakon és a hírportálok kommentszekcióiban mind gyakrabban emlegetik az elnök „fekete karmáját”, avagy a „Zelenszkij átkát”, amely az politikusok életére és a háború menetére egyaránt hatással van.
Volodimir Zelenszkij pénteken két városba is ellátogatott: kiruccant Szlavjanszkba (Szlovjanszk), és kitüntetéseket adott át a 41. önálló gépesített lövészdandár parancsnokságán Csaszov Jarban (Csasziv Jar).
„Szóval, hamarosan tuti feladják” – ilyen és ehhez hasonló kommentárok jelentek meg nem sokkal később a Telegram-csatornákon, számos példával „igazolva”, hogy ez nem csak babona.
Többen felemlegették, hogy Zelenszkij liszicsanszki útját követően az ukrán hadsereg pillanatokon belül feladta a várost. Hasonlóképpen, miután Szoledarban járt, a település elesett. Ez történt továbbá Bahmuttal (Artyamovszk). Az erődöt azért kereste fel az elnök, hogy erősítse a védők morálját, ám ezzel csak megpecsételte a sorsát.
S az internetes néphiedelem szerint a „Zelenszkij átkát” láthattuk működni Avgyejevka (Avgyijivka) elvesztésekor is. Ebből következőleg egyesek különösen aggasztónak tartják, hogy nem messze Szlavjanszktól még egy sztélét is aláírt a Donyecki terület szimbolikus bejáratánál. Ezzel egész Kelet-Ukrajnának befellegzett?
Mint már említettem, a természetfeletti jelenségek megfigyelői szerint az átok a politikusokon is fog. Akit Volodimir Zelenszkij bizonyos csillagállás mellett megölel, nagyjából fél éven belül megbukik, de legalábbis a karrierje vagy az egészsége gyorsan hanyatlásnak indul.
Az első „áldozata” Kersti Kaljulaid ész elnök volt. Ő 2021. augusztus 23-án fogadta Zelenszkijt Tallinnban. A hivatali ideje október 11-én járt le, jelöltette magát egy második ciklusra, de nem választották meg.
Őt követte Boris Johnson brit miniszterelnök. Az ukrán elnök 2022 augusztusában fogadta utoljára Kijevben, és már szeptemberben kénytelen volt lemondani. Kevesebb mint egy hónapig húzta Sanna Marin finn miniszterelnök is, aki a 2023. március 10-én járt az ukrán fővárosban, április elején pedig elvesztette a választásokat.
Az olasz kormányfő, Mario Draghi valamivel tovább bírta: a 2022 júniusi összeborulásuktól számítva valamivel több mint öt hónapig vezette még a római kormányt.
A „Zelenszkij átka” áldozatai közé sorolják még Andrzej Duda lengyel elnököt, akinek a pártja, a Jog és Igazságosság alulmaradt a tavaly októberi választáson, és Nancy Pelosit, az USA kongresszusának demokrata házelnökét.
Továbbá III. Károly brit királyt, akiről kiemelik, hogy szokatlanul hosszan, 10 másodpercen át szorongatta az ukrán elnök kezét, majd egy éven belül kiderült: prosztatarákja van. A legrosszabbul viszont Abe Sinzó, japán miniszterelnök járt. Őt egy őrült meggyilkolta.
Bár nem gondoljuk, hogy ok-okozati összefüggés lenne ezen események és sorsfordulók között, jobb óvatosnak lenni, s ha eddig nem került rá sor, ezután sem forszírozni az Orbán-Zelenszkij-csúcsot.
Forrás: Bekezdések.hu
Follow @jobboldalihirek