Felvázolták a brit tábornokok, mi lesz Magyarországgal, ha kirobban a harmadik világháború

A brit lapnak két nyugalmazott brit tábornok beszélt igencsak részletesen a drámai jövőképről: az egyik nyilatkozó Sir Richard Shirreff volt, aki a NATO európai helyettes főparancsnokaként is szolgált és könyvet írt egy orosz-NATO háborúról, a másik Richard Barrons tábornok, volt brit vezérkari főnök. Megtoldotta még pár gondolattal a cikket Michael Clarke professzor is, a Royal United Services Institute (RUSI) think-tank volt vezetője.

Az igencsak terjedelmes cikk legérdekesebb része alighanem az, hogy a brit tábornokok, elemzők 10 pontban szedik össze, szerintük hogyan eszkalálódhat harmadik világháborúvá az, ha az orosz hadsereg – lényegében megtörve az ukrán hadsereget – gyorsan elkezd előrenyomulni az ukrán fronton.

1. Putyin elfoglalja a Donbaszt. A szakértők szerint ez teljes mértékben lehetséges akár idén nyáron is: az ukrán haderő létszámhiánya továbbra sem oldódott meg, a harkivi front megnyitása pedig komoly erőforrásokat von el a keleti frontról.
2. Ha elfoglalják az oroszok a Donbaszt, a Nyugat és Ukrajna is tárgyalóasztalhoz ülne a konfliktus lezárásáról egyeztetni, lehet, hogy tűzszünet is jönne. Az orosz hadsereg ezt az időszakot erőgyűjtéshez használná fel: borítanák az asztalt és 12 hónap múlva újabb offenzívát indítanának, melynek része Harkiv és Odessza elfoglalása.
3. Oroszország Ukrajna mellett Moldovára és Grúziára (Georgia) is pályázik. A szakértők szerint az ügynöktörvény azt mutatja, hogy Oroszország befolyása Grúziában egyre nagyobb, lehet, hogy sikerül a volt szovjet tagállamot kiszakítani a nyugat öleléséből fegyver nélkül. Moldovát pedig könnyedén le tudja győzni az orosz hadsereg, ha elfoglalják Odesszát.
4. Oroszország kibertámadásokkal, bűnözőkkel, szélsőséges terroristákkal és az orosz kisebbség agitálásával destabilizálná a balti államokat.
5. A NATO az orosz agitáció miatt elkezdene mozgósítani, készültségbe helyezni haderőit. Megerősítenék határaik védelmét a NATO-államok, de a háborús felkészülés időbe telik.
6. Oroszország és Belarusz megtámadja Litvániát a Suwalki-folyosón keresztül. Az oroszok előtte persze hamiszászlós műveleteket készítenének elő: azt mondanák, a NATO támadott először.
7. Clarke szerint a NATO nem tudna egységes választ adni az orosz támadásra: Magyarország, Szlovákia és az egyébként semleges, de EU-tag Ausztria megállapodna az oroszokkal. A NATO meggyengülne, lehet, hogy szét is esne.
8. Közben Ukrajna – az összeomlás szélén – segítséget kér a NATO-tól, elsősorban egy repüléstilalmi zóna létrehozásával.
9. Franciaország úgy dönt, katonákat küld Ukrajnába.
10. A NATO (maradéka) és Oroszország lényegében több fronton is elkezd harcolni egymással, Ukrajnában és a Baltikumban is. Vlagyimir Putyin orosz elnök parancsot ad harcászati atomfegyverek bevetésére.

A szakértők ezután részletesen beszélnek arról, hogy ez a forgatókönyv is csupán egy lehetséges a sok közül, nem kell biztosra venni, hogy pontról pontra minden így fog történni.

Hangsúlyozzák: ha a Nyugat növeli Ukrajna támogatását és nemcsak annyi segítséget adnak a megtámadott országnak, hogy az védekezni tudjon, hanem a győzelemhez is hozzásegítik, a világháborús helyzet elkerülhető lesz. Hozzátették: Ukrajna támogatása mellett az európai hadiipart is fel kell pörgetni, át kell állni hadigazdaságra, mivel a boldog békeidők véget értek, – zárja cikkét a Portfolio.hu.