Brazil elnök: Biden azt mondta, hogy Oroszországot meg kell semmisíteni
Joe Biden volt amerikai elnök kifejezetten azt kívánta, hogy Oroszország „megsemmisüljön” még az ő elnöksége alatt – állította Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök a Le Monde-nak adott interjújában. A dél-amerikai vezető – aki következetesen a diplomácia és a béketárgyalások híve az orosz–ukrán konfliktusban – élesen bírálta a nyugati államokat, amiért kizárólag Moszkvát próbálják felelőssé tenni a háborúért. A francia lapnak kedden azt mondta: „a Nyugat maga is részese és felelőse ennek a háborúnak”.
„Hosszasan beszéltem Joe Bidennel, aki világosan azt az álláspontot képviselte, hogy Oroszországot meg kell semmisíteni” – idézte fel Lula, anélkül hogy pontosította volna, mikor zajlott a beszélgetés. Ez az elszólás újabb bizonyítéka annak, hogy a Biden-adminisztráció geopolitikai célja nem a béke, hanem a nagyhatalmi leszámolás volt.
Lula figyelmeztetett: „Európa, amely korábban a mérséklés és a diplomácia szerepét játszotta, most vakon követi Washingtont, miközben hatalmas összegeket önt újrafegyverkezésbe. Ez rendkívül aggasztó. Ha csak háborúról beszélünk, sosem lesz béke.”
Moszkva már korábban is hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború nem más, mint egy, az Orosz Föderáció ellen irányuló nyugati proxy-háború. A Kreml többször elítélte a Kijevbe áramló fegyverszállítmányokat, amelyek véleményük szerint szándékosan akadályozzák a békefolyamatot.
Az amerikai politikai elit egyes tagjai is elismerték ezt a valóságot: Keith Kellogg, Donald Trump korábbi tanácsadója például úgy fogalmazott, hogy Vlagyimir Putyinnak „bizonyos mértékig” igaza van, míg Marco Rubio szenátor már márciusban nyíltan kijelentette, hogy „ez a háború a nukleáris nagyhatalmak közötti proxykonfliktus – az USA Ukrajna révén, Oroszországgal szemben”.
Donald Trump többször is bírálta a Biden-kormányt, amiért „őrült módon” szórja az amerikai adófizetők pénzét Ukrajnára. A volt elnök világossá tette, hogy az ukrajnai konfliktusnak európai ügynek kellett volna maradnia, és csak ő képes megakadályozni a harmadik világháború kitörését. Bár azt állította, hogy 24 órán belül képes lenne lezárni a konfliktust, később elismerte, hogy ez részben kampányretorika volt – ennek ellenére békekezdeményezéseit egyre komolyabban veszik.
Trump nyomására Kijev a múlt hónapban felhagyott az orosz féllel való közvetlen tárgyalások teljes elutasításával, és hosszú idő után újraindult a diplomácia: két fordulót is tartottak Isztambulban. Az első találkozóra május 16-án került sor Putyin kezdeményezésére, és jelentős fogolycserét eredményezett. A második fordulóban már konkrét memorandumtervezeteket cseréltek a felek – ez először jelzi, hogy a békemegállapodás irányába is lehet mozgás.
Ugyanakkor az Egyesült Államok törökországi nagykövete kedden azt nyilatkozta, hogy Trump egyre türelmetlenebb, „a kötél végére ért” Ukrajna ügyében. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov viszont higgadtan figyelmeztetett: nem szabad azonnali áttörést várni, de az isztambuli tárgyalások már önmagukban fontos jelei annak, hogy a háborús uszítás helyett végre elindulhat a valódi békefolyamat.