Brüsszel elismerte: több mint 7 millió migráns nem dolgozik az EU-ban
Az Európai Bizottság jelenéséből az is kiderül, miért erőlteti az EU vezetése a többkulcsos adórendszert.
Az Európai Bizottság (EB) saját, frissen közzétett jelentése megerősítette, amit sokan régóta sejtenek:
több mint 7 millió olyan migráns él az Európai Unió területén, aki egyáltalán nincs jelen a munkaerőpiacon.
A Bizottság 2025-ös foglalkoztatási és szociális helyzetjelentése szerint
- nyelvi nehézségek,
- a képesítések el nem ismerése,
- diszkrimináció és
- adminisztratív akadályok
- lehetetlenítik el, hogy ezek az emberel munkát vállaljanak, miközben a kontinens súlyos munkaerőhiánnyal küzd.
A dokumentum szerint az EU munkaerőpiacának hiányait „alulreprezentált csoportok”, köztük
- a nők,
- az idősek,
- a fogyatékkal élők és természetesen
- a bevándorlók bevonásával lehetne pótolni.
A jelentés adatai riasztóak: az unióban élő, munkaképes korú lakosság ötöde – mintegy 51 millió ember – helyezkedik el a munkaerőpiacon kívül.
Ebből több mint 7 millió a migráns, akik között ráadásul a legmagasabb az elszegényedés kockázata: a Bizottság szerint 38 százalékuk él a szegénységi küszöb alatt.
Az EU vezetése ezért különféle kedvezményekkel és támogatásokkal igyekszik munkába állítani a bevándorlókat. A jelentés példaként említi
- a nyelvi kurzusokat,
- a képesítések elismerésének egyszerűsítését, illetve
- a munkavállalási engedélyek könnyített kiadását.
A brüsszeli megoldás
Mindezt az uniós szakértők és bürokraták szerint „összehangolt adóösztönzéssel” kellene kiegészíteni, vagyis pénzügyi kedvezményekkel kívánják vonzóbbá tenni a migránsok foglalkoztatását.
A dokumentum aláhúzza, hogy a migránsok a többkulcsos adórendszerben már most is előnyben vannak a hazai munkavállalókkal szemben:
Egyrészt a bevándorlók átlagosan alacsonyabb bérekkel rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy a többlet bruttó keresetük nagyobb hányada fordítható le ténylegesen rendelkezésre álló jövedelemmé a magasabb bérszinttel rendelkező személyekhez képest, elsősorban a progresszív adózás miatt. Ez viszonylag nagyobb pénzügyi ösztönzőt jelent a ledolgozott munkaórák növelésére.”
Brüsszel tehát az adórendszeren keresztül gyakorlatilag versenyelőnyhöz juttatná a bevándorló hátterű munkavállalókat a hazai munkaerővel szemben, és így ösztönözné őket, hogy többet dolgozzanak.
A jelentés leírja, hogy a családi adókedvezmények és a gyermekek után járó juttatások miatt sok migráns kevesebb ösztönzést érez arra, hogy teljes állásban dolgozzon, vagyis a rendszer maga tartja bent őket a segélyekre hagyatkozás és részmunkaidő ördögi körforgásában.
Sokak fejében meg sem fordul, hogy dolgozniuk kéne
A jelentésből az is kiderül:
a migránsok jelentős része, 12,9 százaléka soha nem is próbált meg munkát keresni.
A tanulmányból kiderül, hogy a bevándorlók munkakeresését a következő tényezők nehezítik:
- Nem ütközött nehézségekbe: 59, 6%
- Soha meg sem próbált dolgozni: 12, 9%
- Nyelvi akadályok: 6,3%
- Nem ismerték el a képesítését: 4,2%
- Nem akadt számára megfelelő munka: 4%
- Külföldi származás miatti diszkrimináció: 2,2%
- Nem volt állampolgársága vagy letelepedési engedélye: 2%
- Egyéb indok: 8,8%
A nők esetében különösen magas ez az arány:
a Bizottság szerint háromszor nagyobb eséllyel nem is lépnek be a munkaerőpiacra, mint a férfi bevándorlók.
Egyenlő pálya, egyenlő esélyek?
Brüsszel egyúttal azt is tervezi, hogy közös európai szabályokat vezessen be a harmadik országbeli képesítések elismerésére.
Ez a „Skills Portability Initiative” néven emlegetett javaslat 2026-ra várható, és minden tagállamot arra kötelezne, hogy egyszerűsítse és gyorsítsa a külföldi diplomák, szakképesítések honosítását.
A kritikusok szerint ez gyakorlatilag a képzetlen vagy vitatható hátterű munkavállalók előnyben részesítését jelentené a hazai dolgozókkal szemben.
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a Bizottság mindezt egy olyan időszakban tárta fel, amikor az EU lakossága gyorsan öregszik, és 2050-re akár 18 millióval is csökkenhet az aktív munkavállalók száma. A brüsszeli érvelés szerint
éppen ezért van szükség a migránsokra, még akkor is, ha a számok azt mutatják, hogy jó részük jelenleg nem dolgozik.
A jelentésből világosan látszik, hogy az unió hivatalos álláspontja immár az, hogy
a munkaerőhiány orvoslásának kulcsa a migránsok nagyobb arányú foglalkoztatása.
A kérdés most az, hogy a tagállamok – köztük Magyarország – meddig hajlandók engedni Brüsszel nyomásának, és támogatják-e az EU-szerte bevezetésre váró ösztönző irányelveket?
Forrás: Mandiner