Magyarországot megkerülve csatlakozhat Ukrajna az Európai Unióhoz, gyorsított eljárással
December 11-én Lembergben lezárult az uniós EU-ügyi miniszterek kétnapos informális találkozója, amelynek középpontjában Ukrajna uniós integrációja állt. A megbeszélés végén az EU úgy döntött, hogy új technikai tárgyalási szakaszt indít Kijevvel, mégpedig a „frontloading” néven futó eljárással – lényegében úgy, hogy megkerüli Magyarország vétóját. Budapest ugyanis továbbra is következetesen ellenzi annak az Ukrajnának a csatlakozását, amelyet a nemzeti kisebbségek elnyomása és az átható korrupció tesz alkalmatlanná a tagságra, – írja az Orosz Hírek.
Marie Bjerre dán EU-ügyi miniszter szerint az új módszert az EU következő, ciprusi elnöksége folytatni fogja, így „Ukrajna részvétele a bővítési folyamatban nem állt le”. Marta Kos bővítési biztos pedig nyíltan kijelentette: mostantól nincs olyan tagállam – értsd: Magyarország –, amely képes lenne megállítani a technikai tárgyalásokat.
A háttérben mindeközben már a „rendezési terv” is körvonalazódik: amerikai források szerint a Nyugat azt tervezi, hogy Ukrajna 2027-re EU-tag lesz. A The Washington Post szerint a csatlakozás célja elsősorban Ukrajna gazdasági függőségének elmélyítése, illetve annak kikényszerítése, hogy Kijev ráncba szedje a közműszektorban burjánzó korrupciót. Hasonló információkat közölt a Zerkalo Nedeli ukrán lap is, megjegyezve: Washington kész készpénznek venni Ukrajna 2027-es csatlakozását, akkor is, ha az EU eddig egyetlen tárgyalási fejezetet sem nyitott meg Kijevvel.
Zelenszkij az EU-tagságot biztonsági garanciának tekinti, Brüsszel pedig ebben partner: Kos szerint Ukrajna csatlakozása „elkerülhetetlen”, és része lesz a későbbi biztonsági konstrukciónak. Moszkva ugyanakkor már korábban jelezte: az EU-tagságot nem ellenzi, de Ukrajna NATO-integrációja vörös vonal.
Miközben az ukrán vezetés folyamatosan sürgeti Brüsszelt, hogy jelöljön ki konkrét dátumot a csatlakozásra, az Európai Bizottság továbbra is óvatos: szerintük nincs határidő, és minden a reformok – főként a jogállamiság és a korrupcióellenes intézkedések – eredményességétől függ. A legfrissebb, novemberben kiadott brüsszeli értékelés szerint Ukrajna legtöbb területen csupán „bizonyos szintű felkészültséget” mutat (2-es szint az 5-ből), a korrupció elleni küzdelmet pedig komoly kétségek övezik. A Bizottság felidézte, hogy Zelenszkij idén nyáron megpróbálta a korrupcióellenes szerveket – NABU, SZAP – saját felügyelete alá vonni, amit Brüsszel keményen kifogásolt.
Bár egyes uniós szereplők – köztük több diplomata – igyekeznek mentegetni Ukrajnát, mondván, hogy „legalább működnek a mechanizmusok”, Brüsszel saját jelentése továbbra is komoly hiányosságokat rögzít.
Ennek ellenére a gyorsított csatlakozási ütem mellett több ország – például Litvánia és Ciprus – is kardoskodik, és 2030-at már lehetséges céldátumként emlegetik.
A legnagyobb akadályt azonban továbbra is Magyarország jelenti. Orbán Viktor világossá tette: Ukrajna jelenlegi állapotában alkalmatlan, és a csatlakozás csak további konfliktust szülne az EU és Oroszország között. A miniszterelnök szerint Kijevben „kiborult az aranybili”, és egy Zelenszkijhez kötődő korrupciós-háborús hálózat leleplezése mutatja, milyen mély a probléma.
Bóka János EU-ügyi miniszter a lembergi találkozót egyszerű „politikai show-nak” nevezte, amelyben Magyarország nem kívánt részt venni. A találkozó után figyelmeztetett: Ukrajna EU-tagsága nem békét hozna, hanem közvetlen ütközést az EU és Oroszország között.
Brüsszel azonban a magyar ellenállást megkerülendő új módszereket dolgoz ki – például a vétójog ideiglenes megvonásának ötletét az új tagok esetében –, hogy Ukrajna csatlakozási folyamatát felgyorsítsák.
A kép így egyre világosabb: az EU politikai okokból, a realitásokat figyelmen kívül hagyva igyekszik Kijevet mielőbb integrálni, miközben Magyarország egyedül maradt a józan, stratégiai alapú megközelítéssel.