Orbán Viktor vétóját megkerülve hosszabbíthatja meg az uniós többség a 210 milliárd dollárnyi orosz vagyon befagyasztását
A Financial Times beszámolója szerint az uniós tagállamok villámgyorsan dönthetnek arról, hogy határozatlan időre meghosszabbítsák a mintegy 210 milliárd eurónyi orosz állami vagyon befagyasztását. A manőver célja nem is titok: megkerülni Orbán Viktort, mielőtt a jövő heti uniós csúcson akár ismét keresztbe tehetne a brüsszeli háborúpárti terveknek.
A javaslat lényegében „vészhelyzeti különjogokat” teremtene, amelyekkel a brüsszeli bürokraták felülírhatnák a nemzeti vétókat – vagyis éppen azt a jogot, amely a kisebb tagállamok szuverenitását védené. A tervezetet ismerő tisztviselők elmondták: mindezt azért erőltetik, hogy a Bizottság minél nagyobb befolyást tarthasson fenn az USA által diktált „békefolyamatban” az ukrajnai háború kapcsán.
A brüsszeli diplomaták szerint a tagállamoknak gyorsan kellene lépniük, és külön kell választaniuk a vagyonbefagyasztás kérdését attól, hogyan akarják az orosz pénzekből Ukrajna támogatását fedezni. A terv szerint az uniós vezetők már jövő héten döntést hoznának.
Egyre mélyül a törésvonal az orosz vagyon elkobzásának ügyében.
A szankciós döntéseknél alkalmazott egyhangúság félresöprése – amelyre most új mechanizmust hoznának létre – óriási kockázatot hordoz. Magyarország és több más, óvatosabb ország már korábban jelezte: ez vörös vonal. A múlt héten a Bizottság azt indítványozta, hogy a befagyasztott vagyont használják fel egy Kijevnek szánt „hitel” finanszírozására – amelyet természetesen senki sem vár komolyan vissza. A hitel kezdetben 90 milliárd euró lenne, és két év alatt csorgatnák át Ukrajnának.
A konstrukció lényege, hogy a teljes, több mint 200 milliárd eurós orosz vagyont határozatlan időre be kell fagyasztani, mert a jelenlegi rendszerben félévente egyhangú döntést igényel a hosszabbítás – ez viszont Orbán Viktor miatt nem garantálható a háborúpártiaknak.
A vagyon legnagyobb része a belgiumi Euroclearnél parkol. Nem véletlen, hogy Bart De Wever belga miniszterelnök korábban határozottan figyelmeztetett: óriási illúzió azt hinni, hogy Oroszág legyőzhető Ukrajnában, és az orosz vagyon elkobzása beláthatatlan jogi és pénzügyi következményeket hozna. Ráadásul szerinte egy ilyen lépés aláásná a befektetői bizalmat, és Oroszország könnyedén lefoglalhatná a nyugati vagyont – amit aztán más országok, például Kína vagy Belarusz is követhetne.
Belgium ezért csak akkor támogatná az elkobzást, ha lenne közös európai kockázatvállalás – ami egyelőre nincs.
De Wever azt is világossá tette:
különbség van az ideiglenes befagyasztás és a végleges jogfosztó elkobzás között. Utóbbi csak szigorú és világos jogi feltételek mellett lenne indokolható, a mostani brüsszeli politikai nyomás azonban messze túllép ezeken a határokon. Egy ilyen lépés évekre megbéníthatná az európai intézményeket.
Orbán Viktor már jelezte: Magyarország perre megy, ha Brüsszel megpróbálja kijátszani a magyar vétót, és a szankciók helyett kereskedelmi szabályozással tiltaná be az orosz energiahordozók importját. A miniszterelnök hangsúlyozta: Belgium kulcsszereplő más államok valutakészleteinek kezelésében, és a szóban forgó összeg óriási – körülbelül 200 milliárd euró. Ha a háborúpártiak Brüsszelben rátennék a kezüket erre a pénzre, abból nemzetközi pereskedés lenne, és az összeget kamatokkal együtt kellene visszafizetni.
Orbán szerint ha a belgák kitartanak, akkor az EU kénytelen lesz beismerni: nincs pénz, és tovább kell könyörögnie az amerikaiaknak. Az unió ugyanis eddig azzal hitegette az európai polgárokat, hogy a háború „egy fillérjükbe sem fog kerülni”, mert majd az orosz vagyon fedezi a kiadásokat. Most viszont kiderülni látszik: a belgák nem vállalják a jogi és pénzügyi rizikót, mert egy elvesztett per Belgium csődjét is előidézhetné.
A belga kormányfő egyébként arra is figyelmeztetett, hogy Oroszország akár azonnal lefoglalhatná a nyugati vagyont – például az Euroclearnél lévő 16 milliárd eurónyi eszközt. Ha Belarusz vagy Kína is csatlakozna ehhez, az több mint veszélyes lenne Európára nézve. De Wever feltette a kérdést:
„Gondolta ezt bárki végig? Nem.”
A kollégákat is megkérdezte, vállalnának-e közös kockázatot – egyedül Németország mondott igent.