A Fehér Ház amnesztiát ígér a venezuelai diktátornak, ha az békében átadja a hatalmat az ellenzéknek
A The Wall Street Journal értesülései szerint Washington és Caracas egyeztetéseket folytathat Nicolás Maduro távozásáról: a forgatókönyv szerint a venezuelai elnök jelentős juttatások fejében hagyhatná el a fővárost, amennyiben hivatalosan is elismeri az ellenzéki vezető, Edmundo González Urrutia választási győzelmét.
Venezuelában július 28-án tartottak elnökválasztást. A Nemzeti Választási Bizottság aznap késő este azt közölte, hogy Nicolás Maduro nyerte a voksolást. Az Edmundo González Urrutia vezette ellenzék ezzel szemben nemzetközi fórumokon jelezte: szerintük a tizenegy éve hatalmon lévő államfő manipulálta a szavazatszámlálást. Állításaikat két körülményre alapozták: egyrészt arra, hogy a választásokat megelőző péntek éjféltől rendelettel lezárták a szárazföldi, légi és tengeri határokat, így a nemzetközi megfigyelők nem tudtak bejutni az országba, másrészt arra, hogy az ellenzék által delegált több ezer szavazóhelyiségi megfigyelőt számos helyről eltávolították, be sem engedték, vagy ellehetetlenítették a munkájukat.
Az eredmények kihirdetését – és Maduro győzelmét – nemzetközi tiltakozás és országos demonstrációk követték. Az összecsapások során legalább huszonnégy ember vesztette életét.
A Fehér Ház augusztus 2-án közölte: az általuk rendelkezésre álló bizonyítékok alapján egyértelmű, hogy a július 28-i választáson Edmundo González Urrutia kapta a legtöbb szavazatot. Antony Blinken amerikai külügyminiszter ekkor azt mondta, Washington egyelőre nem tervez újabb szankciókat, ugyanakkor nem zárta ki további „büntetőintézkedések” lehetőségét.
Azóta azonban változhatott a helyzet. A The Wall Street Journal szerint felmerült, hogy az Egyesült Államok és Venezuela arról tárgyal, miként vonulhatna vissza Nicolás Maduro a hatalomból. Az amerikai lap úgy tudja, Washington azt ajánlotta az elnöknek: ha elismeri González Urrutia győzelmét, amnesztiát kap, és jelentős anyagi juttatásokkal elhagyhatja az országot.
A WSJ beszámolója szerint nemcsak Madurónak, hanem a kormány több magas rangú tagjának is tettek hasonló ajánlatot. Arról azonban nincs információ, hogy bárki elfogadta volna, miközben az elnök egyértelműen elutasította a felvetést. Két nappal azelőtt, hogy a lap az amnesztiáról szóló értesüléseit közölte, Maduro azt üzente Joe Biden amerikai elnöknek: „Ne avatkozzanak Venezuela belügyeibe.” A tárgyalásokon a venezuelai fél részéről Jorge Rodríguez, a parlament elnöke, míg az amerikai oldalról Daniel P. Erikson, a Nemzetbiztonsági Tanács tagja vett részt virtuális formában.
Maduro harmadik elnöki ciklusa hivatalosan 2025 januárjában járna le, a WSJ szerint azonban Washington azt szeretné, ha az államfő már a november 5-i amerikai választások előtt távozna a hatalomból.
Mindeközben a venezuelai legfelsőbb bíróság vizsgálja a választások körülményeit, ám ezt maga Maduro kezdeményezte, így sokak szerint pusztán látszatintézkedésről van szó. A testület tagjai korábban, még a Chavez-korszakban is magas rangú politikai szereplők voltak, és közismerten lojálisak a jelenlegi elnökhöz. A vizsgálat elfogultsága miatt az ellenzék vezetői nem jelentek meg a meghallgatásokon, így Edmundo González és María Corina Machado sem.
Maduro eközben több, a társadalmat érintő korlátozó lépést is elrendelt, például betiltotta az X közösségi oldalt Venezuelában, hogy megakadályozza a letartóztatásokról és a hatósági fellépésekről készült felvételek terjedését.
A Foro Penal nevű civil szervezet szerint a választások óta több mint 1300 embert vettek őrizetbe, köztük 117 kiskorút is. A szervezet közlése alapján nemcsak civilek, hanem ellenzéki politikusok is rács mögé kerültek, és információik szerint egyes letartóztatottak családjait pénzzel zsarolták a hatóságok, cserébe azt ígérve, hogy nem alkalmaznak kínzást.
A száműzetésben élő venezuelai ellenzéki politikus, Leopoldo López Gil az Euronewsnak nyilatkozva arról beszélt: attól tart, hogy Edmundo González Urrutiát és María Corina Machadót is őrizetbe vehetik.
Euronews nyomán