Kijev fontos ajánlatot tehet Vlagyimir Putyinnak
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a davosi Világgazdasági Fórumon tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy pénteken és szombaton, az ukrajnai háború kirobbanása óta először, háromoldalú egyeztetésre kerül sor az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna részvételével. A megbeszélések helyszíne az Egyesült Arab Emírségek lesz, miközben a hírek szerint Kijev egy, az energetikai infrastruktúrát érintő fegyverszüneti javaslattal készül Moszkva felé.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy ez lesz az első alkalom a konfliktus kezdete óta, amikor mindhárom érintett fél egy asztalhoz ül. Megjegyzését némi éllel fűszerezte, amikor azt mondta, reméli, az emírségek vezetése is tud a találkozóról, mert az Egyesült Államok időnként hajlamos váratlan lépésekre.
A tárgyalásokat megelőzően Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kremlben fogadta Steven Witkoff amerikai különmegbízottat és Donald Trump vejét, Jared Kushnert, aki üzletemberként érkezett Moszkvába. Az ukrajnai háború lezárásáról szóló egyeztetés állítólag mintegy négy órán át tartott.
Jurij Uszakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója a megbeszéléseket érdeminek, konstruktívnak és őszintének nevezte, ugyanakkor világossá tette: területi kérdések rendezése nélkül nem képzelhető el tartós béke. Leszögezte, amíg ezekben nincs megállapodás, Oroszország következetesen folytatja a különleges katonai művelet céljainak elérését. Hozzátette, Moszkva ugyanakkor valódi érdeklődést mutat a diplomáciai megoldás iránt.
Értesülések szerint Oroszország azt várja el, hogy Ukrajna adja át a donyecki régió mintegy egynegyedét, amely jelenleg még kijevi ellenőrzés alatt áll.
Zelenszkij korábban arról beszélt, hogy az Egyesült Államok egy húszpontos béketervének kidolgozása már kilencven százalékban elkészült, ugyanakkor elismerte, hogy Kijev és Moszkva álláspontja élesen eltér a Donbasz jövőjét illetően. Felvetette, hogy kölcsönös lépések esetén Ukrajna bizonyos frontszakaszokon negyven kilométerrel hátrébb vonná csapatait, és a Donyec-medencében szabad gazdasági övezetet hoznának létre, amerikai biztonsági garanciák fejében.
Davosban azt is elmondta, hogy ezekről a garanciákról megállapodásra jutott Donald Trumppal, de a részletek nyilvánosságra hozatalát mellőzte. Annyit közölt, hogy az egyezséget az amerikai kongresszusnak és az ukrán parlamentnek is jóvá kell hagynia.
Az RBC-Ukraine a Financial Timesra hivatkozva arról számolt be, hogy Ukrajna és az Egyesült Államok az energetikai infrastruktúrára kiterjedő fegyverszünetet ajánlana fel Oroszországnak az emírségekbeli tárgyalásokon. Ennek részeként Kijev leállítaná az orosz olajfinomítók és az úgynevezett „árnyékflotta” tankerhajói elleni támadásokat.
Egy forrás szerint Vlagyimir Putyin várhatóan nem fogadja el a javaslatot, mivel az ukrán energetikai rendszer elleni nyomást fontos tárgyalási eszköznek tekinti. Ugyanakkor ukrán oldalról sem egységes a lelkesedés: egy magas rangú tisztviselő szerint a dróncsapások eddig komoly károkat okoztak az orosz olajfinomítóknak, ezért Kijev számára sem egyértelműen előnyös az energetikai fegyverszünet.
Az ukrán delegációban Rusztem Umerov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára már Davosban egyeztetett amerikai tisztviselőkkel, a tárgyalásokon részt vett Kirill Budanov és David Arahamija is. Az Egyesült Arab Emírségekben csatlakozik hozzájuk az ukrán vezérkari főnök, Andrij Hnatov.
Moszkva részéről Igor Kosztyukov admirálist, a GRU vezetőjét jelölték a delegáció élére, míg Kirill Dmitrijev, Putyin egyik kulcsfontosságú embere Steven Witkoffal folytat háttértárgyalásokat gazdasági kérdésekről.
Donald Trump a davosi egyeztetések után úgy nyilatkozott, hogy mind Putyin, mind Zelenszkij a megállapodás irányába mozdulna, és szerinte mindkét fél hajlandó engedményekre a háború lezárása érdekében. Pénteken a háromoldalú találkozóval párhuzamosan az orosz–amerikai gazdasági munkacsoport is összeül.
A konfliktus kezdete óta több kísérlet történt a tárgyalásokra, de ilyen formátumú egyeztetésre eddig nem került sor. A háború első heteiben már majdnem megszületett a béke, a feltételeket egy tizenhét oldalas dokumentum rögzítette, ám Boris Johnson akkori brit miniszterelnök kijevi látogatását követően a folyamat megszakadt.
2022-ben több fordulóban is egyeztettek az orosz és ukrán felek, eredmény nélkül. A tárgyalások új lendületet Donald Trump második elnöki ciklusának kezdetével kaptak. 2025 februárjában Rijádban amerikai–orosz egyeztetés zajlott Ukrajna nélkül, majd novemberben Abu-Dzabiban titkos tárgyalásokat folytattak külön-külön Moszkvával és Kijevvel.
Tavaly ősszel felmerült egy budapesti békecsúcs ötlete is, amelyre akkor kerülhet sor, ha Washington közvetítésével minden lényeges kérdésben megszületik a megállapodás. Orbán Viktor magyar miniszterelnök 2025 októberében úgy fogalmazott, az előkészületek zajlanak, az időpont azonban továbbra is bizonytalan. Szerinte Budapest azért lehet ideális helyszín, mert Magyarország a béke pártján áll, és a béke szigeteként kíván fellépni.
Index nyomán
Follow @jobboldalihirek