Sorra tűnnek el a menedékkérők Németországban
A Külföldiek Központi Nyilvántartásának (AZR) adatai szerint 2025 végére Németország-szerte összesen 40 952 elutasított menedékkérőt tartottak nyilván „ismeretlen helyre költözött” státusszal, mindössze másfél év leforgása alatt. Ausztriában sem megnyugtatóbb a helyzet.
Súlyos botrány bontakozott ki Németországban: csaknem minden tizedik menedékkérő eltűnt az állami szálláshelyekről, a hatóságok pedig nem tudják, hol tartózkodnak. A kérdés Ausztriában is egyre élesebb, ám az ottani válaszok meglehetősen szűkszavúak. Az Exxpress megkeresésére az osztrák belügyminisztérium ugyan közölt egy számot, több lényeges kérdésre azonban nem adott érdemi választ.
Németországban az ügy először Rajna–vidék-Pfalz tartományban került napvilágra egy belső adatszivárgás nyomán, majd a Die Welt oknyomozó anyagai tárták fel a probléma valódi nagyságrendjét. Ebben a tartományban 18 hónap alatt 923 menedékkérő tűnt el az állami szálláshelyekről, akiket hivatalosan eltűntként tartanak nyilván, ismeretlen tartózkodási hellyel. Ez az összes menedékkérő 9,1 százaléka, vagyis majdnem minden tizedik.
Különösen aggasztó, hogy az eltűntek közül többen már korábban is szerepeltek a rendőrség látókörében. A bitburgi befogadóközpontból eltűnt személyek közül például heten testi sértés, lopás vagy kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény miatt kerültek kapcsolatba a hatóságokkal.
Országos szinten a helyzet még súlyosabb képet mutat. Az AZR adatai alapján 2025 végére 40 952 elutasított menedékkérőt jegyeztek „ismeretlen helyre költözöttként”. Emellett 2025 első felében a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal több mint hétezer menedékkérelmet volt kénytelen megszüntetni, mivel a kérelmezők eltűntek, vagy a hatóságok már nem tudták elérni őket.
A Die Welt szerint mindez azt bizonyítja, hogy a német bürokrácia kudarcot vallott a migráció kezelésében, ami egyszerre politikai és közigazgatási csődnek tekinthető. A számok heves politikai vitákat indítottak el: az ellenzék és a kormány egyes szereplői a kontroll elvesztéséről beszélnek, miközben emberi jogi szervezetek óvatosságra intenek. Több tartományban a kérdés már a választási kampányok központi témájává vált.
A német fejlemények nyomán az osztrák Exxpress az Osztrák Szövetségi Belügyminisztériumhoz fordult, arra keresve választ, hány menedékkérő hagyta el Ausztriában a szállását úgy, hogy közben nem lépett ki a menekültügyi rendszerből, milyen gyakran szűnnek meg eljárások a kérelmezők elérhetetlensége miatt, illetve hányan kerülnek később ismét be a rendszerbe.
A belügyminisztérium válasza mindehhez képest rendkívül tömör volt. Tájékoztatásuk szerint tavaly körülbelül 1600 ember „kikerülte” a folyamatban lévő menedékjogi eljárást. Ilyen esetekben az érintettek elveszítik a szociális ellátásokra és az egészségbiztosításra való jogosultságukat, az eljárást pedig gyakorlatilag lezártnak tekintik. A BMI hangsúlyozta: az eljárás megszakításával minden állami juttatás automatikusan megszűnik.
Arról azonban már nem esett szó, hogy nincs tartományi bontás, nincs időbeli nyomon követés, nem egyértelmű a menedékjogi törvény 24. paragrafusához való pontos kapcsolódás, és az sem derül ki, hogy az érintettek közül hányan bukkannak fel később újra a rendszerben.
Mindez világossá teszi, hogy az osztrák adatok közvetlenül nem vethetők össze a német számokkal. Németországban még a rövid idejű, engedély nélküli távolléteket is regisztrálják, míg az osztrák belügyminisztérium kizárólag azokról beszél, akik teljes egészében eltűnnek a menedékjogi eljárásból.
A végeredmény azonban mindkét esetben ugyanaz: az egykor rendet és biztonságot ígérő államok láthatóan elveszítették az ellenőrzést a migrációs folyamatok felett – írja a Demokrata az Exxpress.at és a Welt.de nyomán.