Bogár László: A III. világháború megkezdődött
Ukrajnában csak proxy-háború zajlik, azaz a hadviselő felek azt nem a valós csatatéren vívják egymással. Ukrajnát beáldozták ennek a játék érdekében. Nem lehet kétségünk, hogy a harmadik világháború megkezdődött. – Bogár László közgazdász osztotta meg gondolatait az orosz-ukrán háborúról.
– Újévi interjúnkban egy nagyon drámai 2022-es évet vázolt fel. Sajnos úgy néz ki hamar igaza lett.
– Mindaz, amit akkor feltételeztem az a dolgok logikus következménye. A háború kitörése igazolja, hogy sötétebb energiák kavarognak, mint amiket korábban bármikor is feltételeztünk. Egyértelmű, hogy világunkban a narratívák globális háborúja zajlik. A különböző erők, nagyhatalmak egy saját cél szerinti „valóságot” gyártottak le, amelyeket óriási médiagépezetekkel vertek bele az emberek fejébe.
Sajnos sejthető volt, hogy ezek az összeegyeztethetetlen világképek és fogalmi különbözőségek előbb-utóbb valóságos, véres összecsapásokhoz fognak vezetni.
– A narratívák háborújában vagyunk ezek szerint?
– Igen, a háborús események elbeszélhetetlenségének a csapdájában vagyunk. Minden fél mást mond. Ráadásul az „orosz-ukrán háborúról” beszélünk, holott mindennek vannak jóval mélyebb rétegei is, melyek a konfliktus igazi lényegét adják.
– Mire gondol pontosan?
– Arra, hogy az agonizáló Amerikai Birodalom az elmúlt évtizedekben mindent megtett annak érdekében, hogy Európa, Oroszország és Kína együttműködését megakadályozza.
Ezzel ugyanis létrejöhetett volna egy eurázsiai komplex rendszer, amely letaszítaná a világ vezető pozíciójából.
– A háborús konfliktus Amerika érdekeit szolgálja?
– Egyértelműen. Számára az az érdek, hogy két riválisa, Európa és Oroszország együttműködése meghiúsuljon. Úgy néz ki ez évtizedekre megtörténhet. Ennek elérése érdekében az Amerikai Birodalom provokál, folyamatosan feszültségeket hoz létre a különböző országok között. Az oszd meg és uralkodj elvét követik ma is.
Mindehhez azt is hozzáteszem, hogy egy évszázadon belül immár harmadszor próbál egy német-orosz háborút kirobbantani,
mivel fő ellenségét, Kínát csak akkor tudja legyőzni, ha riválisai – az európai államok és Oroszország – egymással civakodnak, és egy újabb „vasfüggöny” ereszkedik a térségre.
– Ehhez a játszmához kellett a Nyugat felé kacsingató ukrán politikai elit?
– Igen, végül pedig a konfliktust is ott – kelet és nyugat határán – robbantották ki, mert az volt a legkézenfekvőbb. De ne tévesszen meg senkit ez egy proxy-háború, azaz a hadviselő felek azt nem a valós csatatéren vívják egymással. Ukrajnát beáldozták ennek a játéknak az érdekében. Az igazi ellentététek máshol gyökereznek.
A média-terrorral ma már mindent el lehet érni, mindent el lehet hitetni az emberekkel, ezért van az, hogy senki nem foglalkozik azzal, hogy az egész háború kiprovokálója és egyszemélyes nyertese Amerika.
– Európa fegyverkezni fog és megveszi a palagázt, pont azt, aminek az európai politika évtizedekig ellen tudott állni.
– Pontosan! Egyértelmű, hogy Amerika a saját céljait nézi, nem érdekli az, hogy az Oroszország ellen meghozott szankciókba Európa is beleroppan. Joe Bidennek volt is egy elszólása, miszerint nem érdekli, hogy Európának milyen károkat hoznak a szankciók, ő akkor is véghez fogja vinni őket. Ehhez nem kell különösebb kommentár:
Európa összeomolhat, mert ez is az ő céljukat szolgálja.
Egy háborúban mindenki veszít: Oroszország, Ukrajna és az egész Európai Unió. – Csak az Amerikai Birodalomnak kedvez ez a kialakult helyzet. Láttunk más hasonlót az első és második világháború néven futó projektek esetében is.
– Ha ennek a háborúnak a nyertese Amerika, akkor az oroszok óriási stratégiai hibát vétettek annak megindításával.
– Engem is megdöbbentett, hogy az orosz vezetés ilyen rövidlátónak bizonyult és nem látták előre, hogy ezzel a nyílt háborúval, éppen a legfőbb ellenfelük, az Amerikai Birodalom stratégiai céljait valósítják meg.
Ez a felismerés még számomra is elég megrázó, mert még inkább megmutatja a sötét erők manipulatív erejét – azt, amely már kétszer romba döntötte az európai kontinenst.
Most pedig ismét itt van és az ajtónkon kopogtat.
– Ez akkor már a harmadik világháború?
– Nem lehet kétségünk efelől. Az első és második világháborút sem nevezték egy darabig világháborúnak. Mindig egy kis helyi konfliktusként kezdődött és aztán szép lassan belerángatták az egész világot. Sajnos esélyes, hogy most is ez a forgatókönyv lép életbe.
Mivel az ukrán-orosz háború mélyebb szintje nem csupán a két ország konfliktusa, így a helyzet eszkalációja félő, hogy elkerülhetetlen.
A globális narratíva könnyen szélsőségessé válhat. 1914-ben is vitték a transzparenseket, hogy „éljen a háború!”. Most is vannak olyan európai politikusok, akik a hadakozást választanák. Ha az európai népek között ilyen szellemi szint uralkodik el, akkor mély fájdalommal, de csak azt tudom mondani, hogy nem is olyan kár érte.
Háborúval fogjuk megsemmisíteni önmagukat, ha nem vagyunk elég óvatosak.
Amit tehetünk, hogy megismerjük és megértjük a dolgok mozgatórugóját és azok alapján cselekszünk.
Tóth Gábor/Vasárnap.hu