Baka András már a hivatalba lépése előtt megbukhat
Akár Baka András hivatalba lépését is megakadályozhatja az Alkotmánybíróság mai döntése. A testület a Fidesz–KDNP beadványa nyomán azt a rendelkezést is vizsgálja, amellyel megszüntették Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatását. Ha ezt megsemmisítik, jogilag előállhat az a helyzet, hogy Sulyok mindvégig hivatalban maradt, miközben utódját már megválasztotta az Országgyűlés.
Fontos döntésre készül csütörtökön az Alkotmánybíróság: a testület megtárgyalja a Fidesz és a KDNP beadványait, amelyek egyebek mellett az Alaptörvény legutóbbi módosításainak megsemmisítésére irányulnak. A két ellenzéki párt július végén kezdeményezett utólagos normakontrollt az Alaptörvény 16. és 17. módosítása miatt.
Az Alkotmánybíróság elkaszálhatja az ominózus módosítást
Az egyik indítvány azt a rendelkezést támadja, amelynek értelmében az Alaptörvény 17. módosításának hatálybalépését követő napon megszűnt a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása. Az ellenzéki képviselők szerint az Országgyűlés egy konkrét személy közjogi helyzetének megváltoztatására használta az alkotmánymódosítást, ezért a rendelkezés közjogilag érvénytelen lehet.
A Fidesz és a KDNP azt is kérte, hogy az Alkotmánybíróság az érdemi vizsgálat előtt forduljon az Európai Unió Bíróságához. A luxembourgi testület többek között azt értelmezhetné, milyen követelmények vonatkoznak a közhatalmi szervek hatáskörének gyakorlására.
A Fidesz kezdettől alkotmányellenesnek és a jogállamiságot sértőnek nevezte Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetését. Július 13-án azonban az Országgyűlés tiszás többsége elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amely megszüntette Sulyok megbízatását.
A parlament keddi rendkívüli ülésén ezt követően Baka Andrást választották Magyarország új köztársasági elnökévé. A Fidesz és a KDNP illegitimnek tartotta az eljárást, ezért nem vett részt benne és jelöltet sem állított.
Az ügy különlegessége, hogy az Alkotmánybíróságon – egy kivétellel – továbbra is a Fidesz által jelölt és megválasztott bírák döntenek. Polt Péter elnöknek és három, 70 év feletti alkotmánybírónak csak szeptember 1-jén jár le a mandátuma.
Így kulcskérdéssé vált, mi történne akkor, ha az Alkotmánybíróság megsemmisítené a Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetését eredményező rendelkezést, miközben Baka Andrást már megválasztották köztársasági elnöknek.
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az Origónak kifejtette: ha a testület megsemmisíti a kifogásolt szabályt, jogilag úgy kell tekinteni, mintha az soha nem létezett volna. Mivel Sulyok mandátuma kizárólag ennek alapján szűnt meg, az eredeti, ötéves köztársasági elnöki megbízatását folyamatosnak kellene tekinteni.
Vagyis nem arról lenne szó, hogy Sulyok Tamás ismét köztársasági elnökké válik, hanem arról, hogy jogilag mindvégig ő maradt az államfő. Ifj. Lomnici hangsúlyozta: az Alkotmánybíróság döntése mindenkire kötelező, és nincs ellene jogorvoslat.
Amint az alkotmányjogász rámutatott: két hivatalban lévő köztársasági elnök nem lehet egyszerre. Baka András augusztus 19-ig még csak megválasztott államfő, az eskütétel önmagában nem jelenti a hivatalba lépését. Ha az Alkotmánybíróság ezt megelőzően semmisítené meg a Sulyok megbízatását megszüntető szabályt, akkor Lomnici értelmezése szerint Sulyok maradna hivatalban, Baka pedig nem léphetne hivatalba.
Baka szalad, Sulyok marad?
Ifj. Lomnici Zoltán szerint ugyanakkor Baka megválasztása ettől még nem válna automatikusan semmissé. Az Alkotmánybíróság ugyanis nem az államfőválasztást vizsgálja, hanem azt a rendelkezést, amely alapján Sulyok megbízatását megszüntették.
Ha ezt visszamenőleg megsemmisítik, Baka megválasztásának jogalapja is megszűnhet. Így hiába választotta meg a tiszás többségű Országgyűlés, ez önmagában nem eredményezhetné hivatalba lépését. Sulyok megbízatásának fennmaradásához Ifj. Lomnici szerint újabb parlamenti döntésre sem lenne szükség, minimum egy határozatra, amely hivatalosan rögzíti a kialakult közjogi helyzetet.
Megjegyzendő: a 24.hu-nak nyilatkozó Fleck Zoltán és Hack Péter jogtudósok sem tartják kizártnak, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti a kifogásolt rendelkezést. A testület mozgástere ugyanakkor szűk: az Alaptörvény módosítását tartalmi okból nem, kizárólag eljárási szabálysértés esetén semmisítheti meg.
Forrás: Magyar Nemzet – Demokrata