Az energia után jön az arany!
Úgy tűnik, miután „sikerrel” megtöbbszörözték az energiahordozók árát, most az arany árát akarják feltornázni az egekbe… Legalábbis erre enged következtetni, hogy az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, valamint Japán betiltja az orosz arany importját. Mégis, mire jó ez?
Amikor az arany világban betöltött szerepéről beszélünk, legalább két funkciót érdemes megemlíteni; az arany egyrészt – annak ellenére, hogy 1971-ben megszűnt az aranydeviza-standard – sok országnak tartalékot jelent, ahogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is nagy mennyiséget tartalékol belőle.
De nem csak ez a funkció fontos! Az arany ipari alapanyag, szinte minden modern elektronikai eszköz tartalmaz valamennyi aranyat. Azt már eddig is tapasztaltuk, hogy rettenetes áremelkedést generál az alapanyagok árának emelkedése, de eddig az arany – bár emelkedett az ára – drágulása jelentősen lemaradt például a ritka földfémektől.
A palladium például 2015-ben még 500 dollár körül volt, de 2022 februárjában majdnem 3.000 dollárra ugrott. Az arany „csak” 70%-kal emelkedett (1.000 dollárról 1.700 dollárig).
Nem véletlen, hogy rettenetesen drága lett minden, ezek az alapanyagok – és mások – adják mindennek az alapját, nélkülük nincs modern gazdaság. Akkor tehát nézzük meg, mi történik, ha az orosz aranyat kivonják a nemzetközi piacokról (helyesebben egy részéről)!
Az arany tartalékfunkciója okán azok az országok, melyek jelentős mennyiséget halmoztak fel az aranyból, most jól árnak, hiszen a tartalékok nagysága emelkedik, és – mint tudjuk – elvileg a mai pénz alapja az áru, ami a gazdaságban van, ami megtermelődik. Amennyiben drágul tehát az arany, az a fedezet növekedését jelenti, ami alapot ad újabb pénznyomtatásra. Erre még visszatérünk.
Az arany, mint alapanyag drágulása viszont újabb inflációs nyomást okozhat, a pénz tehát tovább értéktelenedik… A két hatás eredője; úgy szegényedik el a lakosság, hogy közben az állam gazdagodik!
És akkor itt térünk vissza a pénznyomtatásra. A háborúhoz, mint tudjuk, pénz kell, és most ennek a fedezetét próbálják megteremteni, ugyanis hitelből már nem lehet, a Nyugat így is nyakig úszik az adósságban… Súlyosbítja a helyzetet, hogy Oroszország az úgynevezett ellenséges országokkal rubelben kerekedik a gázzal, ami ilyen formában – mint áru – kikerül a dollár fedezetéből!
A képlet egyszerű; a tartalék értékét kell növelni, anélkül, hogy ez pénzbe kerülne, annak terhére lehet pénzt nyomtatni, azt pedig el lehet költeni a háborúra. És közben senki nem foglalkozik azzal, hogy mi lesz a lakossággal…
„Tekintettel Londonnak a nemzetközi aranykereskedelemben betöltött központi szerepére, valamint az Egyesült Államok, Japán és Kanada párhuzamos fellépéseire, ennek az intézkedésnek globális hatóköre lesz, és eltávolítja az árut a szabályozott nemzetközi piacokról” – áll Boris Johnson brit miniszterelnök közleményében.
Igen, könnyen megeshet, hogy ugyanazok a folyamatok játszódnak le azokon a bizonyos szabályozott piacokon, mint amit a gáz esetében tapasztalhattunk! Egy éve 20 euró volt a mértékadó holland TTF ára, ma pedig 130…
Ez több, mint hatszoros áremelkedés! Ilyen drágulást ritkán tapasztalni az úgynevezett szabályozott piacokon, de az Európai Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy ezeken a piacokon szerezze be minden egyes gazdasági szereplő a kék energiát, a hosszútávú szerződéseket pedig ördögtől valónak minősíti…
Gondoljunk bele, mi lenne, ha ez az áremelkedés lezajlana az arany piacán! Az egyes államok tartalékának értéke bizony igen jelentős mértékben megemelkedne!
Lenne mit költeni fegyverekre! És ki lenne vajon, aki a legtöbb pénzt nyomtathatná? Csak nem az Egyesült Államok? De bizony… Az az 8.136 tonna arany, ami – többek között – Font Knox-ban van, ilyen módon bizony sok mindenre fedezet lenne!
Számításaink szerint egy gázhoz hasonló áremelkedéssel az Egyesült Államok aranytartaléka mindegy 3.000 milliárd (háromezer milliárd!) dollárral emelkedne.
Ez aztán szép summa, és elég lenne a hadiiparnak arra, hogy aztán pár évig eléldegéljen belőle… És persze ott van a Nemzetközi Valutaalap, melynek 3.000 tonnát jócskán meghaladó tartaléka elegendő lenne arra a pénzügyi támogatásra.
És amit Ukrajna a háborús helyzetben igényel, és amit a USAID vezetője igencsak sokall…
Persze a fentiek mind feltételezések, így puszta spekuláció a cikk, de érdekes, hogy éppen most, és éppen az arany az, amire újabb szankciókat vetnek ki az említett országok.
Forrás: IH
Follow @jobboldalihirek